Századok – 1963
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az 1927. évi olasz–magyar szerződés 1017
1026 NEMES DEZSŐ válaszát így jellemzi: „A magyar—szerb tárgyalásokra vonatkozó válaszomnak, a vett utasításokhoz képest, igyekeztem megtévesztő jelleget adni." Grandi viszont egyenesen kijelentette: „Olaszországban kellemetlen repercussiót18 keltene, ha mi az adott viszonyok közt Belgráddal egy a technikai kérdések rendezésén túlmenő egyezményt kötnénk." A beszélgetést Hory így értékeli: „Távolról sincs szándékomban a bőbeszédű, de kevéssé routinirozott Grandi úr nyilatkozataiból végleges véleményt formálni, s így csak mint impressziót bátorkodom leszögezni, hogy az olasz kormány mindenekelőtt a magyar kívánságokat akarja ismerni, hogy azután ezekhez képest jelölje meg támogatása árát."19 Horyt foglalkoztat ja az a kérdés is, hogy vajon hogyan nézik az angolok az olasz—magyar tárgyalásokat. E tárgyban 1927. március 1-én levelet írt Khuen-Héderváry grófnak és tájékoztatást kért tőle. Levelében közli: „Az, hogy egy angol—olasz kooperáció bizonyos kérdésekben fennáll — elég valószínű. Erre utaló szavakat úgy angol részről, mint a Chigi palotában is hallottam. Még tisztább volna a kép e tekintetben, ha az angolok esetleg tanácsolnák nekünk a magyar—olasz viszony kimélvítését."2 0 Khuen-Héderváry március 4-én válaszol Horynak február 27-i táviratára és március 1-i levelére. Tudatja vele, hogy Bethlen is beszélt Durinival és közölte vele, hogy „mi az olaszokkal egy döntőbírósági szerződés megkötésére gondolunk, amely egy a két állam barátságát különösen kiemelő klausulát tartalmazna és kérdezte az olasz követet, vajon ilyen természetű megállapodás megfelel-e olasz intencióknak, mire Durinigróf kilátásba helyezte, hogy Rómában érdeklődni fog". Az angolokkal kapcsolatban közli: „Biztos értesüléseink szerint angol—olasz viszony jelenleg különösen jó, ennél fogva feleslegesnek látszik Foreign Office-ot római tárgyalásainkra előkészíteni, mivel fentiek szerinti megállapodásainkat Londonban bizonyosan jó szemmel néznék. Angolok tájékoztatását természetesen nem fogjuk elmulasztani."21 Március 7-én Durini ismét felkereste Khuen-Hédervárvt és egyrészt sürgette, hogy most már állapodjanak meg véglegesen Bethlen utazásának időpontjában, másrészt magyarázatot kért Markovies Lázár jugoszláv politikus és üzletember magyarországi tárgyalásairól. Az utazás napját az olasz kormány kívánságára kérte pontosan megállapítani. „Megjegyezte — írja Khuen-Héderváry a beszélgetésről készült feljegyzésében —, hogy a miniszterelnök úr utolsó beszélgetésünk alkalmával április 2-át jelölte meg, mint az utazás napját, ami nagyjából megfelelne az olasz kormánynak is, mindenesetre most már véglegesen meg kellene állapodni." Markovies budapesti tartózkodásáról „nagyon behatóan érdeklődött, hogy nem volt-e ennek valami hivatalos vagy félhivatalos jellege. Leghatározottabban kijelentettem — írja Khuen-Héderváry—, hogy: nem"; igyekezett Durinit úgy „megnyugtatni", hogy kétségei megmaradjanak. Ezt mondta: „Nézetem szerint Markovies utazásának fő oka, hogy gazdasági érdekei vannak, melyek őt Biedermann-ékhoz és Gratz dr.-hoz fűzik, és az a benyomásom, hogy Markovies politikai szereplésével ezen gazdasági érdekkörök előtt akarta személyi súlyát érvényesíteni. Természetesen, hogy ha egy ilyen ismert szerb politikus a mai időben, amikor szerb—magyar közeledésről van szó, 18 visszahatást. 19 O. L. Küm. res. pol. 1927—23—166 (87) és 1927 — 23 — 97. 2U O. L. Küm. res. pol. 1927—23—166 (87). " Uo.
