Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 1013 akik a kiegyezést el akarják törölni, 48-asokat, közjogi ellenzéket, balközépieket. Ennek érdekében van szükség a „határozottak" egyesítésére és a balközéppártiak letérítésére az elvfeladás útjáról. Elítélte Irányiékat, akik ragaszkodnak külön pártjuk fenntartásához, „személyes tekintetek" miatt. Helyesen jelölte meg a balközéppártiakkal szembeni taktikát. A közéletet nyomó „nagy lidérc", a fúzió elleni küzdelemben elsősorban tisztába kell jönni a balközéppel. Le kell leplezni vezetőit, akikre nem számíthatnak, de meg kell nyerni minél többet híveik közül.12 1 Az országos gyűlésen végül is látszólag megvalósult Kossuth 1872 decemberében kidolgozott elképzelése, minden ellenzéki árnyalat egyesült a függetlenségi zászló alatt. Miután a népgyűlés lelkesen elfogadta a függetlenségi programot, egyhangúlag elutasította Csanády ismételt javaslatát a ,,48-as personálunió" és „békés út" programba iktatásáról, hallgatásuk csatlakozásnak tűnt. Az clőértekezleten még több mint 100 jelenlevő közül „sokan, derék, lelkes emberek" ellenezték a függetlenség nevet, mert ,,e névtől a kaputos osztály fázik s megakadályozhatná pártunk szaporodását". A balközépből jöttek az „Önállósági és Függetlenségi" párt nevet ajánlották kompromiszszumként, hogy „a név ne hasonlítson egészen az április 14-ikéhez". A másnapi szervező értekezleten a névkérdésben kialakult vitát Helfy felszólalása után Mocsáry Lajos nyilatkozata döntötte el. „Mocsáry maga, ki az utolsó percekig ellenezte a függetlenségi címet, felkérte a pártot, hogy miután a többség már jónak látta elfogadni a nevet, hát ne csúnyítsa azon függelékkel, hanem legyünk tehát egyszerűen és kereken »függetlenségi párt« — ekkor lett általános taps, egyhangúlag el lett fogadva az, amit oly rég óhajtottam", — írja Helfy Kossuthnak.125 A gyűlés vezetőinek figyelmét azonban annyira lekötötték ezek a kérdések, hogy nem fordítottak elég gondot a gyűlés adta politikai lehetőségek kihasználására. Jóllehet a 48-asok vereséget szenvedtek, nem tudták a 48-as frakció végleges felszámolását elérni, az országos gyűlés után még ádázabb áskálódást és propagandahadjáratot indítottak a függetlenségi pártiak ellen, amiben az is segítette őket, hogy Kossuth a sovány eredmény láttán, s Moesáryék névkérdésben tanúsított makacskodása miatt, hosszú ideig nem volt hajlandó nyilvánosan szolidaritást vállalni a Függetlenségi Párttal. A 48-as csoport különmaradása mellett a kortársak is észrevették a pártalakítás egyéb fogyatékosságait is. Mednyánszky Sándor rezignáltán írja Kossuthnak, hogy az országos gyűlés résztvevői zömmel a központi megyékből tevődtek ki, a nemzetiségi pártok képviselői pedig teljesen távol tartották magukat. Mednyánszky úgy látszik nem tudta, hogy a nemzetiségek mozgósítását Kossuth sem sürgette.12 6 Kossuth maga is sok fogyatékosságot látott a gyűlés megszervezésében. Élénk fantáziával mutatta meg, mire lehetett, — mire kellett volna felhasz-124 Mocsáry Lajos : C. n. (A Függetlenségi Párt feladatai.) Bpest, május 16, Ellenzék 1874. máj. 17. (39. sz.). Közli MVI 424 — 426. 1. 125 Az országos gyűlésről a párt vezetői levélben számoltak be Kossuthnak: Simonyi levele, Bpest, 1874. máj. 18. OL. Kossuth-iratok I. 5495. A Mocsáry szerepét külön kiemelő Helfv-levél. Bpest, május 20. OL. Kossuth-iratok I. 5496. 126 ,,A szélről eső megyékből hírmondó is alig jelent meg, a nemzetiségek mind távol maradtak és egy-két kivétellel Erdély is közönyös maradt." Mednyánszky Sándor — Kossuthnak, Bpest, 1874. máj. 27. OL. Kossuth-iratok I. 5498.
