Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
1012 TÓTH EDE: A FÜGGETLENSÉGI PÁRT MEGALAPÍTÁSA Május 5-én újabb értekezleten beszélték meg az országos népgyűlés szervezésével kapcsolatban felmerült problémákat.11 4 Az Egyetéi'tés az országos ellenzéki gyűlés programjával, célkitűzéseivel és feladataival meglepő módon későn és keveset foglalkozott. Előtérbe a gyűlésre jelentkezők számának közlését állította, megjelölve a helyet is, ahonnét jelentkezők vannak.11 5 Csupán pár nappal a gyűlés előtt jelent meg végül is Mocsáry vezércikke, amelyben eléggé általánosságban foglalkozott a gyűlés céljával: e szerint az országos gyűlés célja eszmecsere a vidékkel, hangulat-felmérés és a feladatok meghatározása.11 6 A vidéki választók tömeges jelentkezésének már nem állhatta útját Jókai Honjának érvelése, hogy „az ország mostani állapota kizár minden politikai agitációt".11 7 A Magyar Újság azzal a hamis válasszal próbál kitérni olvasói követelése elől, hogy a jelentkezők névsorát közöljék, hogy a közjogi ellenzék kisajátítja a gyűlés szervezését és velük nem közlik a jelentkezők névsorát.11 8 Az Egyesült Közjogi Ellenzék Igazgató Választmánya május 14-i értekezletén meghatározták az országos gyűlés végleges programját. Az érkezőket a Kerepesi úti párt helyiségben fogadták.11 9 A május 16-i előértekezleten a 48-asok kísérletet tettek a függetlenségi program vitáján a ,,48-iki törvények alapján", „békés úton" kitételek programba vételére. A kísérletet Kállay Ödön világos érvelésével visszaverte.120 Nem volt zavartalan a többi pontok elfogadtatása sem. A balközéppártiak közül egyesek helytelenítették pl. az általános választójog követelését is. Csernátony emberei is igyekeztek megzavarni az előértekezletet. Gubody Sándor erélyes fellépésével sikerült a verekedést provokálókat eltávolítani.52 1 Május 17-én, vasárnap délelőtt tartották meg a Beleznay-kertben a népgyűlést. Délután az Újvilág vendéglőben volt az ünnepi lakoma.12 2 Mintha a gyűlés előtti ellenséges jobboldali sajtókampány egy pillanatra az Egyetértés szerkesztőségét is bizonytalanná tette volna, a gyűlés előtti napon meglepően félénk vezércikk foglalkozott az országos gyűléssel. A cikk az új párt gyengeségét emelte ki, a politikai életben mutatkozó „apály"' miatt. A tehetetlenség szellemében írt a jobboldali sajtókampányról, amit „meg kell szokni". A gyűlés céljára vonatkozóan pedig már csak annyit mond a cikkíró, hogy nem más, mint a „nép számbavétele"!12 3 E hibát akarta kijavítani Mocsáry a népgyűlés napján megjelent vezércikkével. Helyesen fejtegette a párt célkitűzéseit: összefogni mindazokat, 1,4 Ellenzék 1874. máj. 5. (29. sz.) közlemény. 115 Az Ellenzék 1874. máj. 7. (31. sz.)-tól „A május 17-i országos értekezletre bejelentettek névsora" címen külön rovatban folyamatosan közli az adatokat, 116 Mocsáry Lajos : C. n. (Az országos gyűlés feladatai.) Bpest, máj. 9. Ellenzék 1874. máj. 10. (34. sz.). Ugyanebben a számbanhirdeti az Egyesült Közjogi Ellenzék május 12-én du. 5 órától első értekezletét saját helyiségében: Múzeum u. 8. I. em. 117 Jókai cikke A Hon 1874. máj. 12-i számában jelent meg, amelyre válasz: Sz. c. n. Bpest, máj. 13. Ellenzék 1874. máj. 14. (37. sz.). 1,8 A Magyar Újság május 14-i számában támadó cikk a párt végrehajtó bizottsága ellen. — Cáfolat: Újdonságok rovatban. Ellenzék 1874. máj. 15. (37. sz.). 119 Az Egyesült Közjogi Ellenzék Igazgató Választmányának közleménye a má jus 14-i értekezleten hozott határozatokról. Ellenzék 1874. máj. 16. (38. sz.). 12 0 Sz. c. n. Bpest, máj. 16. Ellenzék 1874. máj. 17. (39. sz.). 121 Ellenzék 1874. máj. 19. (40. sz.). 122 A május 17-i népgyűlés Bpesten. I. (Jegyzőkönyvszerű beszámoló.) Ellenzék 1874. máj. 19. (40. sz.) Mocsáry szerepéről is ír. *2 3 Sz. с. п.: Bpest, máj. 15. Ellenzék 1874. máj. 16. (38. sz.).
