Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 1011 ben választották átmenetileg az Egyesült Közjogi Ellenzék nevet. Kossuth különösen Moesárytól vette zokon ezt az engedményt, aki előzőleg igen világos érveléssel nyilatkozott a függetlenségi név mellett. „Kutya van a kertben" — írja —, a „félelem fészke" a függetlenségi elnevezéstől és programtól a Mocsáryaknál van.10 7 Kossuth utolsó nagy csalódása volt a magyarországi politikai erők 1874/75. évi további jobbratolódása, amellyel párhuzamosan a dualizmus megszüntetéséért küzdő ellenzék kis számú erőből és belső ellentétektől gyengítve regenerálódott. Próbálta Irányit felvilágosítani, tájékoztatni a Simonyi — Mocsáry-csoport akciójáról, meggyőzni a függetlenségi párt alakításának szükségességéről, de csalódottan kellett újra és újra tapasztalnia, hogy Irányi „hyperloyalis!".10 8 Az egyesült ellenzék megalakulását követően sértődötten, reménye fosztottan írja Helfynek: semmi köze az egyesült ellenzékhez épp úgy, mint a 48-asokhoz nem volt a függetlenségi név elvetése miatt.10 9 Az új pártalakulást támogató nyilatkozata egyre késett, még a Függetlenségi Párt megalakulása után is.11 0 Madarász is türelmetlenül jelezte Kossuthnak, hogy Mocsáryék a Függetlenségi Párt alakítását halogató taktikája azzal a veszéllyel fenyeget, hogy azokat is elvesztik, akiknek támogatását előzőleg megnyerték.11 1 Ezek a jelenségek végül Mocsáryt és Simonyit is meggyőzték arról, hogy az országos értekezlet összehívását nem halaszthatják addig, amíg Tiszáék fúzióra lépnek a kormánypárttal. A Központi Ellenzéki Kör ülésén végül is elfogadták a választmány által kidolgozott tervezetet. Simonyi elnök és Csávolszky jegyző aláírásával a lapokban megjelent a felhívás az országos népgyűlésre, amelyben közölték az értekezlet napirendjét, a megtárgyalásra váró kérdéseket is. A felhívás szerint a népgyűlés feladata az egységes ellenzéki párt megalakítása, a párt előtt álló fő feladatok megvitatása, a függetlenségi program szellemében a párt nevének megválasztása. Belpolitikai követelések terén az általános választójogot, a lelkiismereti szabadságot, a népképviseleti törvényhatóságokat, a jobbágyfelszabadítás befejezését, önálló vám, bank-és hitelszervezet követelését tűzték napirendre. A Pesti Központi Ellenzéki Kör Végrehajtó Bizottsága 1874. április 24-én bocsátotta ki felhívását az országos ellenzék tagjaihoz, amelyben az országos népgyűlésen való részvételre szólít fel.11 2 Április 28-án tartották meg az Egyesült Közjogi Ellenzék pártszervezési értekezletét a régi 48-as kör helyiségében. Az értekezlet elnöke Kállay Ödön, alelnöke Mocsáry Lajos volt.11 3 107 Kossuth Lajos levele Simonyihoz. Turin, 1874. ápr. 1. OL. Simonyi Ernő iratai. 10 8 Kossuth-Helfyhez, Turin, 1874. ápr. 9. OL. Helfy-iratok, H.163. Kossuth Irányit tájékoztató, meggyőzni próbáló levele:Turin, 1874. ápr. 15. OL.Iránvi-iratok I. 112. >°9 Uo. 110 Kossuth a pesti központi ellenzéki kör (Bpest. 1874. ápr. 18. OL. Kossuthiratok I. 5486. a. b.) majd a Függetlenségi Párt (Bpest 1874. júl. 25. OL. Kossuth-iratok I. 5508.) levelére végül is 1874. aug. 25-én ad a Függetlenségi Pártot elismerő választ. (Kossuth levele Helfvhez, 1874. aug. 26. Kossuth nyilatkozata a Függetlenségi Párt mellett. OL. Helfy-iratok H. 171. 111 Madarász József—Kossuthnak, Bpest, 1874. ápr. 11. OL. Kossuth-iratok I. 5484. 112 Az országos gyűlést meghirdető felhívás az Ellenzék 1874. ápr. 24. (20. sz.)-ban, a Szombati Lapok 1874. ápr. 25. (17. sz.)-ban jelent meg, tartalmazza a határozati javaslatokat is. "3 Ellenzék 1874. ápr. 29. (24. sz.) tudósítása.
