Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
1010 TÓTH EDE közjogi ellenzéktől, mert a kiáltványukban szerepel, előzőleg viszont a programból mellőzték. Simonyi békülékenyhangú válaszában hangsúlyozza, hogy Irányiék, ha jó szándék vezeti őket, a kiáltványt aláírhatták volna, hiszen abban megtalálták azt, amihez ragaszkodnak. A perszonálunió követelése azonban nem programba való.10 2 A Baloldal szerkesztősége az Egyesült Közjogi Ellenzéket a Függetlenségi Párt előkészítőjének tartotta. Ebben a szellemben jelentették meg ismét Kossuth Madarászhoz írt 1874. január 7-i levelét, amelyben az új párt nevéül a függetlenségit ajánlja. Szerkesztői megjegyzésben hozzáfűzték, hogy Egyesült Közjogi Ellenzék ebievezésben egyeztek meg, mert ezt találták a legjobbnak.10 3 A közjogi ellenzék ellen most már a 48-asok, Tiszáékkal és a kormánypárti lapokkal együtt valóságos hajszát indítottak. Kétségbe vonták, hogy a 48-as párt többsége csatlakozott az egyesült ellenzékhez. A szerkesztőség válaszul kénytelen volt a párt alapító országgyűlési képviselőinek névsorát közölni. E szerint a 48-as párt 33 képviselőjéből 21 csatlakozott, 6 nem, G pedig még nem nyilatkozott. A balközéppártból kilépett 13, csatlakozott 7. A 6 távollevő közül öten nyilatkozataik alapján érzelmileg az egyesülés mellett állnak, csatlakozásuk bejelentése rövidesén várható.104 Csávolszky elősegítette a függetlenségi párt előkészítését azzal is, hogy támogatta azt az alulról jövő kezdeményezést, hogy a vidéki egyletek a programot elfogadva, ha akarják, „legyenek függetlenségi körök". E téren még kezdeményezőbbnek bizonyultak a vidéki ellenzéki lapok, amelyek a kérdést felvetették.10 5 Az Egyesült Közjogi Ellenzék megalakulásának és az Egyetértés megjelenésének nagy visszhangja volt. A vidéki ellenzéki lapok egész sora csatlakozott- az új párthoz, népszerűsítette a párt programját, célkitűzéseit.106 Az Egyetértés felelős szerkesztője Csávolszky lett, főmunkatársak: Simonyi és Mocsáry. Kossuth és a Simonyi—Mocsáry-csoport között az Egyesült Közjogi Ellenzék megalakulása miatt átmeneti elhidegülés következett be, ami később sem oldódott fel teljesen. Kossuth nem értett egyet Mocsáry és Simonyi taktikai álláspontjával a névkérdésben, akik Irányi egy 1873. évi decemberi, a Magyar Újságban megjelent ajánlata alapján, az egyesülés elősegítése érdekéhogy Pestról távozni kénytelen, valószínűleg nénje betegségének súlyosbodása miatt. Visontai Kovács Lászlóné Mocsáry Róza 1874. ápr. 18-én hunyt el. Vö. Kecskemét. 1874. máj. 3. (18. sz.) 102 Simonyi válasza az „Egy 48-as képviselő" е., a Magyar Újság márc. 29-i számában megjelent cikkre: Simonyi E.: C. n. Bpest, márc. 30. B. 1874. márc. 31. (75. sz.). 103 B. 1874. márc. 31. (75. sz.). 101 Csávolszky Lajos : C. n. (Valóban a többség egyesült!) Bpest, márc. 30. B. 1874. márc. 31. (75. sz.).A cikk névszerint sorol fel minden csatlakozott és csatlakozni szándékozó képviselőt. Névszerint említi a hattagú 48-as csoportot is. 105 A Baloldal közölte a Debrecen cikkét, amelyben tolmácsolja a vidéki egyletek kérését. Csávolszky szerkesztői jegyzetben helyesli a kezdeményezést: a függetlenségi programot elfogadó vidéki szervezetek „legyenek függetlenségi körök". Szerinte Kossuth nem a névre, hanem a program elfogadására fektette a fő súlyt. — B. 1874. márc. 31. (75. sz.). Ugyanebben a számban közölték a Bihar c. lap hasonló szellemű cikkét és a kecskemétiek csatlakozó táviratát. A vidéki lapok e tárgyú cikkeinek felsorolására nincs tér. 100 A közjogi ellenzék vidéki lapjai a Debrecen, Bihar (Nagyváradon), Abaúj — Kassai közlöny, Haladás (Gvőr), Szabad Polgár, Kecskemét, Pécsi Figyelő. Vö. Egyetértés 1874. ápr. 1. (1. sz.).
