Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 1007 hogy a magyar nemzetállam megsemmisítésére törnek, ,,a szétbomlasztó nemzetiség vak fanatizmusának akarnak tért nyitni".9 2 Jókai támadására a Központi Ellenzéki Kör választmányi ülése nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozzák, hogy az állami egység (integritás) „elválaszthatatlan az ország önálló és független államiságától". Az ország alkotmányossága az „összes polgárainak biztosított jogegyenlőség által, mindnyájának áldozatkészségén, ragaszkodásán alapszik". Tiltakoznak a nemzetiségek elszakadási törekvéseinek támogatása ellen: „Mi a szétbomlasztó nemzetiségek vak fanatizmusának tért nyitni legkevésbé sem akarunk, ... e fanatizmussal közös politikát űzni nem fogunk: sőt hazánk területi épsége és politikai egysége elleni merényleteket mindenkor és mindenként meggátolni, és megsemmisíteni hazafiúi legfőbb kötelességünknek ismerjük és tart juk... "9 3 A nyilatkozat tehát úgy védekezik Jókai szélsőséges nacionalista vádja ellen, hogy elhatárolja magát a területi integritáson túlmutató minden nemzetiségi törekvés támogatásától a nélkül azonban, hogy az 1868. évi nemzetiségi törvényen túlmenő pozitív álláspontot kifejtettek volna. Ugyanez az ellentmondásos magatartás tükröződött az ellenzéki árnyalatok egységének első demonstratív megnyilatkozásán, az 1874. március 15-i banketten is. Míg Simonyi a függetlenségre ürítette poharát, ugyanaz a Mocsáry, aki első felszólalásában Kossuth Lajost köszöntötte, a második köszöntőjében annak a reményének adott kifejezést , hogy eljön annak ideje, hogy „egész Magyarország egy, az 1848. március 15-ke emlékezetét ünneplő nagy banquetté válik, amely banquettnek. . . nem a közjogi ellenzéknek általunk igen tisztelt vezére lesz az elnöke, hanem az, akit koronás költőnk, Vörösmarty a legelső magyar embernek nevezett."9 4 Mocsáry tehát 1874-ben Ferenc József pesti látogatása idején Kossuthhoz hasonlóan perspektivikus lehetőségnek tartotta Magyarország függetlenségét Habsburg-házi magyar király alatt. A Függetlenségi Párt megalakulása A Függetlenségi Párt előkészítése gyakorlatilag a Központi Ellenzéki Kör március 12-i határozatával és a március 15-i bankettel kezdődött meg. A pártcsoportok vezetői szervező munkájukban Kossuth intencióinak megfelelően elsősorban a magyar ellenzéki választók és képviselők megnyerését tartották feladatuknak. A nemzetiségi pártokkal való aktív együttműködést mellőzték, félve a magyar választótömegek és politikusok nacionalista hangulatától. Természetes tehát, hogy az országos gyűlés meghirdetésének elsősorban a magyar választók körében volt visszhangja. Az országos gyűlés kezdetéig a Baloldal szinte minden számában rendszeresen közölte a választókerületek csatlakozó nyilatkozatait.9 5 92 A Hon 1874. márc. 14. (Esti szám.) 93 A Központi Ellenzéki Kör választmányának nyilatkozata, Bpest, 1874. márc. 14. Aláírta Simonyi Ernő elnök és Császár József jegyző. Közli: B. 1874. márc. 15. (62. sz.). 04 A Központi Ellenzéki Kör március 15-i ünnepségét a lapok az ellenzéki egység első nyilvános demonstrációjaként hirdették. így a Hunnia: „első nyilvános kifejezése akar lenni a baloldali fúziónak". A Hunnia hírét átvette a Néplapunk (Szombati Lapok melléklete) 1874. febr. 28. (8. sz.). A cikk hírt ad arról is, hogy a bankett elnökei Simonyi és Mocsáry lesznek. — Részletes tudósítás az ünnepségről: O. B. : Március 15-e. B. 1874. márc. 17. (63. sz.). Közli Mocsáry pohárköszöntőinek szövegét. 95 Kiemelem: Március 15-ike a vidéken. I. Kecskemét márc. 16. B. 1874. márc. 18. (64. sz.). Kecskemétről a Népkör bankettje küldött táviratot. — Ugray Géza a szatmár-
