Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
1008 TÓTH EDE Lászólag sikeresen és gyors ütemben haladtak előre a 48-as párttal való tárgyalások is. A 48-as párt március 21-i és 22-i értekezletén határozatilag kimondták a párt megszűnését, április 1-től a Magyar Újságot nem tekintik pártközlönynek, „egy program alatt egy párttá alakultak: »Egyesült közjogi ellenzék« elnevezés mellett". Az új pártlap a Baloldal lesz, amely címét Egyetértésre változtatja, A határozatot el nem fogadó kisebbség: Csanády, Irányi, Baldácsy, Szederkényi, Solymossv és Rátonyi kinyilatkoztatta, hogy 48-asok maradnak, de egyetértenek azzal, hogy az elnevezés ,,ne legyen többé köztük elválasztófal".9 6 A 48-as párt feloszlását kimondó határozat a Simonyi — Madarász-csoport együttműködésének eredménye volt, fontos lépés az ellenzék egysége felé. Irányiék a határozattal elszigetelődtek. Az értekezletet követően a Központi Ellenzéki Kör március 25-én rendkívüli választmányi ülést tartott, amelyen a március 27-i közgyűlés napirendjében állapodtak meg, kidolgozták a „Magyarország polgáraihoz" c. kiáltvány szövegét. Pár nappal a Bittó-komány bemutatkozása előtt tehát megvalósult az ellenzéki árnyalatok egyesülése Egyesült Közjogi Ellenzék néven. A felhívás ismerteti a pártalakulás előzményeit, a Italközéppárt november 7-i határozatát követő ellenzéki egységtárgyalások főbb mozzanatait és az új párt programját. A kiáltvány szövegével próbálták áthidalni Irányi csoj>ort jávai továbbra' is fennálló elvi ellentétüket és a Tiszáékkal elégedetlen balközép-pártiak előítéleteit. A teljes állami önállóság követelésére korlát ozott kossut hi programformula magyarázatát célzó kiáltvány Kossuth tanácsainak megfelelően abból indult ki, hogy a pártprogram nem tartalmazhatja az állami önállóság megvalósításának útját. Hangsúlyozzák, hogy a kiegyezés, abszolutizmus és a forradalom „esélyei" mellett lehetségesnek tartják a visszatérést az állami önállóság 48-as állapotára is. Részletezik a párt célkitűzéseit a dualista rendszer elleni küzdelemben: az osztrák államadósságok fizetésének felmondása, önálló demokratikus adórendszer, nemzeti bank, önálló kereskedelem- és vámügy, a közigazgatás helyi önkormányzatokra épülő demokratizálása, az állami beruházásokkal (vasútépítés) kapcsolatos nyerészkedés megszüntetése, pénzügyi stabilitás, az állam eladósodásának megszüntetése stb. A program tehát a nagytőkés-nagybirtokos érdekek ellen mozgósít, kifejezi a középrétegek és a városi, illetőleg falusi kispolgárság elégedetlenségét amiatt, hogy a dualizmus elsősorban a nagytőke és nagybirtok érdekeit szolgálja anélkül azonban, hogy nevén neveznék a gyermeket. Az ellenzéki akcióprogramot a nemzeti egység jegyében, de a kispolgárság és parasztság specifikus követeléseinek mellőzésével fogalmazták meg. E követelések elhanyagolását Kossuthtal azonos elvi alapról indokolják annak az elvnek a kimondásával, hogy a függetlenség kivívásáig csak közjogi pártcsoportosulást ismernek.9 7 németi Függetlenségi Párt elnökének levele Simonyi Ernőhöz, Szatmár, 1874. márc. 15-i függetlenségi kör közgyűléséről. (Üdvözli a párttá alakulást, csatlakozik a függetlenségi programhoz.) Közli: B. 1874. márc. 18. (64. sz.).-Az utóbbi azért érdemel külön említést, mert egyik első dokumentuma annak, hogy a vidéki kerületekben az országos gyűlés időpontjánál jóval korábban alakult meg a Függetlenségi Párt. Papp Gyula : Az egyesült ellenzék, Fülek, márc. 26. B. 1874. márc. 28. (72. sz.). 96 A 48-as párt márc. 21 —22-i értekezletéről részletesen tudósít: Sz. C. n. Bpest, márc. 26. B. 1874. márc. 27. (71. sz.). 97 Tudós!tásaz Újdonságok rovatban. B. .1874. márc. 25. (70. sz.). Az egyesült Közjogi Ellenzék pártalakulása. Néplapunk (Szombati L. mell.) 1874. márc. 28. (13. ez..)
