Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
1006 TÓTH EDE lyozza: ,,. . . S ne rágalmazzák ezt az ellenzéket, mert Kossuthtal czimborál, hanem világosítsák föl az iránt (t. i, Ferenc Józsefet), hogy az teljes loyalitással elfogadja a personál uniót s nem követel egyebet, mint azt, hogy e nemzet megélhessen és boldogulhasson úgy, hogy ez által hatalmas és boldog lehessen a kisebb emberek milliói közt a legelső magyar ember is." (T. i. a király.)88 Mocsáry ezekkel az engedékeny cikkekkel természetesen nem érte el a várt eredményt. Kossuth a függetlenségi zászló alá hajlandó volt befogadni a békés út s a perszonálunió híveit is, ha ezt programszerűen nem követelik, hanem a függetlenséghez vezető útnak tekintik. Mocsáry cikkei azonban nem helyesen tükrözték Kossuth elvi alapon maradó engedményét, sőt zavart idéztek elő. Ezt a gyengeséget , a perszonáluniós, békés utas 48-asok és kormányképességre törő balközépiek ki is használták, a függetlenségi nevet és programot támogató Simonyi—Mocsáry-csoporttal szemben. E békülékenységi taktika érvényesült a Központi Ellenzéki Kör március 9-i választmányi ülésén is. Simonyi újabb kísérletet tett, hogy Madarásszal és Irányival együtt készítsék el az országos gyűlés elé terjesztendő programot és napirendet. Közösen határozták el, hogy a március 12-i közgyűlés elé terjesztik az egyesülés, az általános választójog és képviselői inkompatibilitás, megyei autonómia népképviseleti alapon, az önálló nemzeti bank és kisbirtokosok hitelintézete kérdését. Elfogadták, hogy az országos népgyűlés összehívására kéttagú bizottságot választanak. A választmány elfogadta az ellenzéki egység demonstrálására a március 15-i lakoma tervét is a Hungária kávéházban .8 9 Mocsáry a Baloldal március 15-i számában megjelent vezércikkét a bankett szellemében, a tömörülés jegyében írja. A balközéppárt felbomlásának tanulságaira utalva hangsúlyozza, elvek, célok és nem személyes tekintetek döntsenek a párthoz tartozásban, csatlakozásban. Tegyék félre a „kicsinyes, mellékes tekintetek, előítéletek, személyi hiúság és érzékenység nyomorúságai"-t. Egyesülni csak a klikkeken és társas körökön felülemelkedve lehet.9 0 A Központi Ellenzéki Kör március 12-i közgyűlésén elfogadták az országos gyűlés elé terjesztendő 5 pont szövegét, amelyhez Irányi kiegészítésként javasolt a a vallásszabadság, Grósz Adolf pedig a regálék és feudális intézmények eltörlése követelésének felvételét9 1 Az országos gyűlés tervének megjelenése az ellenzéki egységet demonstráló március 15-i ünnepség, előestéjén a jobboldali sajtó dühös támadását váltotta ki. Jókai a „Még egy koalíció" c. cikkében fejtegette, hogy a függetlenségi program összeférhetetlen a magyar állam integritásával, mert azt a nemzetiségi aspirációkkal szemben Ausztriával együtt lehet csak megvédeni. Az általános választójog követelése miatt azzal vádolta a függetlenségieket, 88 Mocsári/ Lajos : C. n. (Ferenc József Pesten.) Bpest, márc. 9. B. 1874. márc. 10. (57. sz.),ld. móg: Mocsári/ Lajos : C. n. (Lesz-e koalíció?) Bpest, márc. 9. B. 1874. márc 10. (57. sz.). Ugyanabban a számban két cikke jelent meg ! 89 B. 1874. márc. 10. (57. sz.) tudósítása. Vö. Helfy levelét Kossutlilioz, Bpest, 1874. márc. 13. OL. Kossuth-iratok I. 5474. 90 Mocsáry Lajos : C. n. (Tömörüljünk !) Bpest, márc. 13. B. 1874. márc. 15. (62. sz.). 91 A Központi Ellenzéki Kör közgyűlésén elfogadott 5 pont teljes szövegét közli: B. 1874. márc. 14. (61. sz.).
