Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 1005 Megszólalt az ellenzék egyesítésének regi híve, Mezőssy László is, akinek egyesítő országos gyűlést javasló levelét 1871-ben Csávolszky akkor jelentette meg, amikor az Ellenőr főszerkesztője, Csernátonv Kossutlinál járt, s a közlést nem volt módjában megakadályozni. Akkor a javaslatot Ghyczy keresztülhúzta, és az országos gyűlést 1873 márciusában a reformpárt meghirdetésének jegyében szervezte meg. Mezőssy most elérkezettnek látta az időt régi tervének halaszthatatlan megvalósítására, de azt javasolta, hogy a gyűlés szervezését lehetőleg bízzák vidéki, nem képviselői mandátummal rendelkező elvbarátaikra. Azt akarta ezzel kifejezni, hogy Irányiban nincs bizalma, és Mocsáryra gondolt, akinek megválasztásáról feltehetően a levél megírásakor még nem értesült.84 Mocsáry visszanyerve képviselői mandátumát, tevékenyen kapcsolódott be a függetlenségi párt előkészítésébe. Döntő szerepe volt a tárgyalásokban, a nézeteltérések áthidalásában. Cikkeiben igyekezett érvényrejuttatni a közvélemény által sürgetett teljes egység érdekében Kossuth intencióit. Őszinte számvetésre buzdította a balközép tagjait. Visszautasította a Deák-párt kísérletét, hogy a kiegyezési politika csődjét, a felelősséget, demagóg módon a népre hárítsa; Tiszáék nacionalista frázisait, a koalíciós felajánlkozások hamis ,,ne húzz szét" !, ,,ne bántsd a magyart" jelszavait, „poroljuk ki néha azt a kucsmát, kalpagot, inkább, mint hogy beleessék a moly, melynek újabb meg újabb fajtái jönnek elő ez idő szerint, példának okáért a gseftelés (sic!) meg az elvaltatás (értsd: elvfeladás), melyek még nálunk ismeretlen válfajok voltak, mint növényországban az újabb időkben meghonosodott szerb tövis... "8 5 Kossuthhoz hasonlóan a politikai életben felkevert por tisztulását a koalíció megvalósulásától várta, attól, hogy a pártok két alapvető csoportra különülnek el: a kiegyezés híveire és ellenzőire. A tisztulás folyamatának késleltetéséért többek közt a vacsorapárt csökönyös koalícióellenes magatartását okolja.8 6 Az egység érdekében próbálta áthidalni a különböző csoportok közötti ellentéteket. A balközéppárt „függetlenségi", „szélső bal" elnevezéstől idegenkedő tagjainak látszólag igazat adva, kijelenti, hogy a november 7-i határozat következtében megszűnt balközéppárt óta a szélső bal elnevezésnek nincs létjogosultsága, mert csak egyetlen baloldal van. Ugyanakkor rámutat a névkérdés formális jellegére. „En részemről nem riadok vissza semmiféle nevezettől, előttem a név nagyon közönyös dolog; ha Németalföld felszabadítói szívesen vállalták a Gueux-ök (nyomorultak) nevét, ha magunk nem tartottuk megalázónak a Kossuth-kutyák nevezetét, bizony nem érdemes sokat gondolni vele." Ugyanebben a cikkben Iránviék felé is tesz közeledő lépést, taktikailag helyesen utalva arra, hogy a Kossuth-féle függetlenségi programformulába a békés parlamenti út is belefér.87 Ferenc József pesti kormányalakító tárgyalásai alkalmából írt vezércikkében szintén Iránviék és a balközéppárti tétovázók kedvéért hangsú-84 Mezőssy László : Országos Ellenzéki gyűlés. Tolcsva, 1874. febr. 24. B. 1874. márc. 5. (63. sz.). 85 Mocsári/ L/aj os : C. n. (Poroljuk ki néha azt a kucsmát, kalpagot !) Bpest, márc. 5. B. 1874. márc. 6. (54. sz.). 8li Polemikus cikke Pólya József koalicióellenes nyilatkozatáról, amelyet a vacsorapárt ülésén tett. A nyilatkozatot a Reform közölte: Mocsáry Lajos ; C. n. Bpest. márc. 6. B. 1874. márc. 7. (55. sz.). 87 Mocsáry Lajos : C. n. (Szélső bal nincs többé.) Bpest. márc, 7. B. 1874. márc. 8. <56. sz.).
