Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
1004 TÓTH EDE: A FÜGGETLENSÉGI PÁRT MEGALAPÍTÁSA A Madarász-csoport szorgalmazta az országos gyűlés mielőbbi összehívását, azonban Simonviék is, Mocsárvék is — Kossuth utasításait értelmezve — ellene voltak az országos gyűlés elhamarkodott összehívásának, emlékezve a 48-as párt 1872. évi országos gyűlésének kudarcára. Fő kérdésnek az agitációt tekintették, mennél több választó és képviselő megnyerését a párt tervének. Irányi ez esetben is harmadik állásponton volt, az országos gyűlés összehívását nem a körre, hanem az országgyűlési képviselőkre akarta bízni, azaz mint a 48-as kör elnöke önmagának akarta fenntartani. Ennek következtében 11:10 arányban egyelőre elvetették az országos gyűlés összehívásának javaslatát.8 0 1874 február végén Simonyiék, Irányi kényszerű megkerülésével, közvetlen tárgyalásokat folytatnak Mocsáryékkal, elhatározták az Egyesült Közjogi Ellenzék megalakítását. Simonyi e fejleményről Ihász Dánielnek írott levelében számol be. Mocsáryékkal programot állítottak össze, melyet 16-an írtak alá. Magánúton csinálják, mert ha Irányi megtudná, még árulónak nevezné őket. Irányi álláspontja, hogy ne történjék semmi. Az a tervük, hogy ha még 7 —8-an aláírják, a 48-as körben mindenkit felszólítanak az aláírásra. Mocsáryék 16 aláírást szereznek, s így egész szép kis párt fog összejönni. Simonyi megjegyzi, hogy Irányi mindent ellenez, ami Kossuthtól jön, Turinba készül, számonkérni Kossuthtól a 48-as párt elleni merényletét.81 Simonyiék engedményt tettek a névben, ugyanakkor helyesen elfogadtatták a Kossuthféle függetlenségi programformulát. A névkérdés végleges eldöntését az országos pártétekezletre bízták. Irányiék a Kossuth támogatásával kibontakozó szervezkedés miatt, megtorlásul még a Magyar Újság küldését is megszüntették Kossuthnak.8 1 Az Egyestűt Közjogi Ellenzék a Függetlenségi Párt előkészítője A Közjogi Ellenzék megalakulása, Simonyiék ügyes parlamenti manőverezése a keleti vasút ügyben, a látszatellenzéki Jókai-csoport leleplezése elősegítette az ellenzéki képviselők közötti erőviszonyok tisztázódását,8 2 Számos vidéki lap sürgette az ellenzéki egység mielőbbi megteremtését.8 3 80 Uo. Az országos gyűlés körüli vitára ld. még: Helfy levele Kossuthboz, Bpest 1874. febr. 25. OL. Kossuth-iratok I. 5408, Madarász-Kossuthhoz, Bpest, 1874. febr. 27. OL. Kossuth-iratok I. 5470. Simonyi Kossuthhoz Bpest, 1874. febr. 24 — 28. OL. Kossuth-iratok I. 5467. 81 Simonyi Ernő levele Ihász Dánielhez, Bpest, 1873. (helyesen 1874. — T. E.) márc. 3. OL. Simonyi-iratok 4. cs. Simonyi levelei Ihászhoz időrendben Irányiék megtorlásáról: Kossuth a Magyar Újság küldésének szüneteltetését ennek tulajdonította. Kossuth — Helfvhez, Turin, 1874. márc. 2. OL. Helfy-iratok H. 161. 82 Többek közt a Debrecen felveti: „Csávoiszky, Mocsáry és Simonyi Ernő máirég közös czélért küzdenek. Jókai lapja nem rég nyilvánította ki, hogy nem fogadja el a november 7-kei határozatot. . ." — Sz. с. п.: Miért késik az egyesülés? A cikket közli B. 1874. márc. 7. (55. sz.). A kérdésre a B. szerkesztősége ,,A mérsékelt ellenzék"c. vezércikkben ad választ: Jókait nem politikai meggyőződés, hanem üzleti érdek, a Heckenast kiadóval kötött üzleti szerződés köti az ellenzéki látszat fenntartásához. A cikk hangsúlyozza, hogy a legnagyobb mértékben egyetért a vidéki lapok ellenzéki egyesülési sürgető cikkeivel, a 48-asok és balközép közti régi viszony fenntartása idejétmúlt állapot. B. 1874. márc. 3. (51. sz.). Arról, hogy Tisza megbízható kormánypárti miniszter lesz és baloldaliaskodása csak taktika: (a kor zsurnalisztikái viszonyaira jellemző nyilatkozat cáfolat nélkül jelent meg) ! Az összes közjogi ellenzék: Bizonyítvány. B. 1874. márc. 5. (53. sz.). 83 Abaúj Kassai Közlöny 1874. márc. 20., a cikket átvette: B. 1874. márc. 21. (67. sz.).
