Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 1003 Mocsáryék mellett foglalt állást, visszautasította Irányiék rosszindulatú gyanúsítását e csoportról. Kossuth szerint az emigrációból hazatértek, Irányi és társai hűtlenek lettek elveikhez, mert a dualista törvényesség elfogadása részükről elvfeladás volt. Az itthon maradtak (Mocsáryék) viszont „tűrtek" ugyan, de nem adták fel elveiket. A függetlenségért harcoló pártcsoportok egyesülését hajlandó egyedül támogatni. Kossuth e levelének hatására kezdtek Simonyiék a 48-as pártban aktívan tevékenykedni a függetlenségi párt előkészítésén. Simonyi levélben biztosítja Kossuthot, hogy a Csávolszky—Mocsáry-frakcióval való egyesülés híve, a Kossuth Irányihoz írott levelében körvonalazott program alapján. Reményének adott kifejezést, hogy egyesülve Mocsáryékkal és együttműködve a nemzetiségi pártokkal az országgyűlésen 40-en lehetnének.7 5 A Központi Ellenzéki Kör februári határozata után ismét Tóvölgyi segítette elő a Madarász- és a Csávolszky-csoport gyakorlati együttműködésének realizálását azzal, hogy előzékenyen átengedte a Madarász által a Nép Zászlója szerkesztőjének közlésre ajánlott Kossuth levelet Csávolszky Baloldalának. A szerkesztő jegyzete szerint: „Kossuth Lajos fönnebi( !) nyilatkozatát a következő sorok kíséretében vettük: Kedves Barátom ! Bár Madarász József képviselő úr, Kossuth Lajos hazánk nagy fiának ide mellékelt s szerinte nagy fontosságai bíró sorait, — inkább mondva nyilatkozatát, — nekem adta át közlés végett, én az időt, (hogy a lapomban, a »Népzászló« lapjában jelenjen meg) hosszúnak tartom, de mert tudom is, hogy Kossuth e sorai éppúgy szólnak a Te szivedhez mint az enyémhez, tehát a közlés elsőbbségét a Madarász képviselő úr beleegyezésével neked ezennel átengedem. Bpest. febr. 21. Tóvölgyi Tit usz. " 70 Irányi ismét megpróbálta Csávolszkyt és Mocsáryt rágalmazni Kossuth előtt, Kossuth azonban hajthatatlan volt.7 7 Az elvhű balközép körében (Ugrón) ténylegesen meglevő tartózkodást a függetlenségi név felvételétől kétségtelenül nem gyengítette, hanem erősítette az a vihar, amit Irányi kavart. Ezzel magyarázható, hogy február végén, amikor a központi ellenzéki körben Madarászék javaslatot tettek a kör Függetlenségi Népkörré alakítására, ismét éles vitára került sor a „Tisza-pártiakkal".7 8 Simonyiék e nehézségek áthidalására szorgalmazták Mocsáry felvételét a választmányi tagok sorába, amit február 23-án sikerült elérniök.7 9 Simonyiék, helyesen, ez esetben nem a balközépből hozzájuk csatlakozókat elidegenítő névkérdést erőszakolták, hanem a névkérdésben is őket támogató balközép tagjainak erősítését. 75 Irányi Dániel levele Kossuthhoz, Pest, 1873. dee. 2. (bizalmas) OL. Kossuthiratok I. 5494. — Kossuth—Irányinak, Turin, 1873. dec. 9. OL. Kossuth-iratok I. 5451. Simonyi—Kossuthhoz. Bpest, 1873. dee. 17. OL. Kossuth-iratok I. 5452. 76 Kossuth Lajos válaszából Madarász -József levelének a pártalakulást illető részére. Turin, 1874. jan. 7. B. L874. febr. 22. (44. sz.). A levélrészlet végén szerk. jegyzet. 77 Irányi levele Kossuthhoz, Pest, 1874. febr. 15. OL. Kossuth-iratok, I. 5464. — Kossuth válasza Irányinak, Turin, 1874. febr. 22. OL. Irányi-iratok 111. sorsz. (s. 92.). Kossuth ismét kijelentette, hogy 48-at nem támogatja, de a függetlenségi párt névbe Irányi is ,,belefér". 78 Kornis József és társai Madarász Józsefhez a budapesti függetlenségi népkör alakítása körüli, Tisza-pártiakkal vívott küzdelméről. 1874. febr. 23. OL. Madarász József iratai 232. sorsz. 79 „A »központi ellenzéki kör« választmányi ülésén szombaton este új tagokul felvették:. . . Mocsáry Lajos Andornakról. . . A választmán v kiegészítése befejeztetett." — Újdonságok. B. 1874. febr. 24. (45. sz.)
