Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI FAUT MEGALAPÍTÁSA 1001 A Baloldal zászlóbontása, Kossuth függetlenségi párt tervének nyilvánosságra kerülése nagy visszhangot keltett. Különösen a vidéki választók és ellenzéki lapok körében arattak nagy sikert. Mocsáryék befolyása a vidéki választ ókerületekben fokozódott. A balközéppárt felajánlkozásai lassan közeledtek a megvalósulás felé. Szlávy lemondása előtt pár nappal, 1874. március 16-án elfogadhatatlanoknak minősítette ugyan Tisza koalíciós feltételeit, de az új kormányalakítási kombinációkban a feltétel nélkül közreműködni hajlandó Ghyczy és a konzervatív Sennyei tárcavállalásáról írtak a lapok.6 9 A Bittó-kormányt a hivatalos körök már megalakulása előtt átmeneti jellegű kormánynak tekintették.70 Tisza minden eszközt igyekezett megragadni kormányképességének bizonyítására, A Honban megjelent tudósítás szerint első királyi kihallgatásán kijelentette, hogy a közjogi kérdéseket feladó kormány utat nyitna a „szélsőségesek" izgatásának. A Szombati Lapok refleksziójára válaszolva Tisza nem cáfolta kijelentését, csupán annyit jegyzett meg válaszul, hogy a tudósító „nem egészen pontosan" adta vissza szavait. A Szombati Lapok megállapította, hogy olyan körülmények között rágalmazza a baloldalt, amikor az országgyűlésben „egy kommunista, socialista vagy atheista párt vagy csak egy republikánus párt" sincs.7 1 Jellemző a balközéppárt sajtója közötti rugalmas munkamegosztásra az ellenzék elleni támadásokban, hogy röviddel később, Jókai országfeldarabolási vádja után, Csernátony a demokrata álarcát öltve intézett rágalmazó kirohanást Mocsáry ellen. Ügyesen használta fel azt a körülményt, hogy Kossuth a függetlenségi program ellenében engedményt tett a programot elfogadóknak minden egyéb vonatkozásban és a Baloldal c. lap körül csoportosuló politikusok igen sok problémát „nvilt kérdésnek" tekintettek. Csernátony Mocsáry korábbi nyilatkozatait felhasználva kimutatja, hogy Mocsáry közjogi felfogása és társadalomszemlélete ellentmond egymásnak: a közjogi téren függetlenségi követelést szembeállítja társadalmi arisztokratizmusával. Kossuth a felsőházat a megyék választott küldötteiből alakítaná, Mocsáry viszont a felsőházban meg kívánná tartani az arisztokrácia képviseletét. Szemére vetette, hogy annak idején a delegatióban való részvétel híve volt, elismerte a külügy közösségét. Csernátony támadása nem ártott Mocsáry népszerűségének barátai körében, de Mocsáry válasza a nézeteiben mutatkozó ellentmondások beismerése volt. Gyenge ellenérv volt a kihívásra, hogy akkor is akarhatna függetlenséget, ha a feudalizmus híve lenne, s hogy a Baloldal cikkei neki nem róhatók fel, mert a lap nem az övé. Kétségtelenül jogosan kért Mocsáry Csernátonvtól tárgyilagos vitastílust, hiszen egyoldalú képet rajzolt Mocsáry felfogásáról, bár Mocsáry felfogásában és a csoport tagjainál még inkább meglevő ellentmondásokat nem alaptalanul rótta fel, ami a későbbi években a függetlenségi párt történetében végzetes következményekhez vezetett.72 63 B. 1874. márc. 17. (63. sz.) 70 Mocsáry találó helyzetértékelése: Mocsáry Lajos : C. n. (A Bittó kormányról.) B. 1874. márc. 21. (67. sz.). A cikkre utal: MVI. 422. 1. 76 A Szombati Lapok Királyi kihallgatások címen reflektál a Hon március 11-i számában közölt Tisza-nyilatkozatra. A Szombati Lapokban közölt cikket a B. átvette: B. 1874. márc. 17. (63. sz.). 72 Mocsáry Lajos : O. n. (Függetlenség-arisztokratizmus.) Bpest, márc. 21. B. 1874. márc. 22. (68. sz.). 4*
