Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA Ö99 tatást; — hamis érv, mert akármeddig vár is Magyarország, az adott viszonyok között nem érheti utói fejlődésben Ausztriát, a „kedvező alkalom" nem az osztrákoktól, nem is az ellenzékiséget a parlamenti párttaktika aprópénzére váltó Ghyczyektől várható, hanem attól, hogy lesz-e, aki a „nemzet erejére" támaszkodik.6 2 Ghyczy a közjogi kérdések kiiktatását a pártküzdelmekből a « nyugat-európai parlamentarizmus példájával próbálta igazolni. Szerinte a nyugati államokban a pártküzdelmek csupán az „alkotmányos alaponi továbbfejlődés kérdései körül folytattatnak". Ebből azt a helytelen következtetést vonta le, hogy mivel Magyarország alkotmányos alapja a dualizmus, ennek támadása nem lehet parlamenti küzdelemben az ellenzék feladata. Mocsáry elítélte a felszínes összehasonlításon alapuló érvelést. „. . .Valóban ideje volna már egyszer, hogy szűnjék meg az országos humbug, melyet mi űzünk a parlamentarizmussal." Az angol és amerikai történelemből, ha a balközéppárt példát keres, nem a parlamentarizmus szabályaiban találhatja azt, hanem a „szilárd akaratra és törhetetlen szívósságra" ügyeljenek, amellyel küzdöttek a szabadságért és a parlamentáris viszonyok létrehozásáért.6 3 Ghyczy pálfordulásának igazolására átvette a Deák-pártnak azt az érvét is, hogy a politikai életben a pártérdek döntő, a pártküzdelem káros, a baloldal kényszerítette a Deák-pártot egyesülésre a konzervatívokkal és a klerikális reakcióval, koncessziók árán. — Mocsáry szerint viszont Deákéknak 1807-ben nem volt szükségük a jobboldalra, nam adtak koncessziókat, a reakciós intézkedések „magának a 13 próbás deákpártnak voltak legsajátosabb tényei, s önkeblében ápolt gyermekei". A virilis rendszeren, az iskolapolitikán, Eötvös, Pauler, Trefort intézkedéseinek „ultramontán" színezetén nem látszott a kényszerű szövetség, „...annyira motu proprio látszottak mindig eljárni". Mocsáry szerint „elvi tekintetben nincs a szorosabban vett Deák-párt és az ókonzervatív töredék közt valami nagy különbség, a Deákpártot a hatalom birtoklásának konzervatív irányba terelő hatása megérlelte már arra a fokra, melyen az ókonzervatívok már »hazulról« állottak". Nem menti fel Ghyczyt az „apostázia" vádja alól, hogy a Deák-pártiak az ókonzervatívokkal „ijesztgettek" — állapította meg Mocsáry.64 A kormányképesség előkészítésére Tisza is újabb és újabb lépéseket tett. Kijelentette, hogy a kiegyezést, mint kétoldalú szerződést, megváltoztathatatlannak tartja. Elismerte a kiegyezés célszerűségét. Mocsáry szinte minden alkalommal felhívta a közvélemény figyelmét Tisza újabb kormányképességi nyilatkozataira, remélte, hogy e nyilatkozatok leleplezése Tisza személyének helyes megítélését segítik elő.6 5 A Kossuth—Simonyi—Mocsáry-féle függetlenségi pártelőkészítő akció ereje a balközéppárt vezetőinek leleplezése volt, közjogi elvfeladásuk miatt, de egyben ez volt gyengéje is. Kossuth a függetlenségi párt alapítása egyik feltételét abban látta, hogy az erők tömörítését és ne szétforgácsolását szol-62 Moctáry Lajos : Ghyczy Kálmán nyilatkozata. II—III. В. 1874. jan. 12., 17. (9., 13. sz.). 63 Mocsáry Lajos : Ghyczy Kálmán nyilatkozata. IV. B. 1874. jan. 21. (16. sz.). 64 Mocsáry Lajos : Ghyczy Kálmán nyilatkozata. V. B. 1874. jan. 22. (17. sz.). A cikksorozat befejező VI. része. , 66 Mocsáry Lajos : C. n. (Az ún. koalíciós kormány.) Bpest. febr. 16. B. 1874. febr. 17. (39. sz.). Mocsáry Lajos: C. n. (Tisza a kiegyezés célszerűségéről.) Bpest. Márc. 13. B. 1874. márc. 14. (61. sz.). Tisza nyilatkozata nagy feltűnést keltett, a lapok első oldalon foglalkoznak vele: Tisza nyilatkozata A Honban jelent meg, átvette és kommentálta a Pester Lloyd, Pesti Napló, Reform, Ellenőr 1874. márc. 13-i száma stb. 4 Századok 1963,'ó.
