Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
998 TÓTH EDE: A FÜGGETLENSÉGI PÁRT MEGALAPÍTÁSA tésére vállalkozik, hogy Ghyczy nyílt kormányképességi és Tisza várakozó álellenzéki magatartása mögött azonos szándék és cél rejtőzik.5 7 A középpárt megalakulását és Ghyczy programnyilatkozatát elemezve kimutatta, hogy a párt újabb léjjést tett a Deák-párttal való elvi azonosulás felé. Míg korábban a baloldal kormányképtelenségéről szóló Deák-párti érvelést vették át, újabban azt hangsúlyozzák, hogy az cll< nzék akadályozta a kormányt a kormányzásban. Ghyczy a politikai válságért az ellenzéket tette felelőssé, odáig ment nyilatkozatában, hogy a dualizmus megmentése érdekében az alkotmányos rendszer fenntartását is „utópiának" nyilvánította, szerinte „erős kormány, nagy pártok egymás elleni folytonos küzdelmei közben nem alakítható".5 8 Ghyczy csupán a párton belüli személyes ellentéteket ítélte el, de Tiszáék céljával egyetért, a koalíció gondolatát elveti ugyan, de a parlamentarizmust „siestáltatni" akarja.5 9 Tisza és Ghyczy politikájának következtében 40-re csökkent a kiegyezést ellenző képviselők száma, Mocsáry cikkeiben lépésről-lépésre nyomon kísérhetjük Ghyczy minden korábbi nézetét meghazudtoló, a dualizmus megmentőinek sorába állását igazolni igyekvő érvelését és annak leleplezését. Szlávy kormányralépésekor a balközép klubban nyíltan felvetették a pártprogram fcleslegcsségét. A „minek az a program!" jelszót a klub elfogadta, Csernátony az Ellenőrben népszerűsítette: ,,. . .az elvhűséget nem a programban, a holt betűkben, hanem az erős jellemekben, nem a frázisokban, hanem a tettekben, nem a testületi merevségben, hanem az egyéni férfiasságban kell keresni." Mocsáry éles szemmel leplezte le a párt vezetőinek azt a törekvését, hogy a párt vezetésének demokratikus hagyományait megsemmisítve, a testületi vezetés helyett a személyes vezetés módszerét fogadtassák el.6 0 Mocsáry kipellengérezte azt a törekvést is, hogy a balközéppárt vezetői az átállás zökkenőmentes előkészítése érdekében a balközéppárt ellenzéki múltját minden vonatkozásban igyekeztek tagadni. Ghyczy szerint a párt 1865 —1869-ig a kiegyezést nem megakadályozni, hanem előnyösebbé tenni akarta. Mocsáry különválasztja a párt vezetőinek a kiegyezési tárgyalások idején tanúsított gyáva magatartását a párt tagjainak, közvéleményének kétségtelen kiegyfzésellcnes magatartásától. Emlékeztet arra, hogy a párt akkoriban a kiegyezést „átkos egyezménynek" nyilvánította és Ghyczyt a párt elítélte amiatt, mert a 15-ös bizottság tagjaként aláírta azt a kisebbségi javaslatot, hogy a delegáció neve „deputáció" legyen. Lehet, hogy a párt vezetői akkor is másként gondolkoztak, mint beszéltek — állapítja meg Mocsáry —, nem szükséges Ghyczynek elvi következetességét bizonygatni visszamenőleg. A közvélemény mit sem tud a „reservátum mentalékról, melyekre ő most hivatkozik". Legyen őszinte !6 1 A Ghyczvvcl folytatott polémiával kapcsolatban fejtiki Mocsáry Kossuthtal azonos véleményét a dualista álparlarrientarizmusról. Ghyczy a dualizmus megszüntetését akkor kívánta napirendre tűzni, „ha majd megerősödünk". Mocsáry rámutatott arra, hogy êz csupán az osztrákoknak jelent megnyug-57 Mocsáry Lajos : Feladatunk. B. 1874. jan. 1. (1. sz.),Közli MVI: 422 — 424. 58 Mocsáry Lajos : c. n. (A középpórt programnyilatkozata) Bpest, Jan. 5. В. 1874. jan. 6. (4. sz.) 50 Mocsáry Lajos: C. n. (Ghyczy nyilatkozata komáromi választóinak). Bpest. jan. 8. B. 1874. jan. 9. (6. sz.) 60 Mocsáry Lajos : Ghyczy Kálmán nyilatkozata. I. B. 1874. jan. 11. (8. sz.). A Csernátonytól vett idézet az Ellenzék 1874. évi 4. sz.-ból. 61 Mocsáry Lajos : Ghyczy Kálmán nyilatkozata. I. B. 1874. jan. 11. (8. sz.)
