Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 997 méretű összehangolása, az árnyalatok közötti véleménykülönbségek széleskörű megvitatása csak az ellenzéki egység jegyében megjelenő új lap útján volt lehetséges. Mocsáry és Simonyi csoportjának kezdeményezése új ellenzéki lap kiadására ilyen körülmények között rendkívüli jelentőségűvé vált a függetlenségi párt előkészítésében. 1874. január 1-én jelent meg az ellenzéki egységet és függetlenségi programot hirdető és szervezetileg is előkészítő „Baloldal".5 2 Az első szám tartalmilag hűen fejezte ki azt a megállapodást, amely Kossuth tanácsára a Simonyi és Mocsáry—Csávolszky csoport között létrejött. Csávolszky Lajos programadó vezércikkben hirdette meg a Kossuth-féle függetlenségi formulát: Magyarország önálló államiságáért küzdenek, annak minden szükséges kellékével együtt. Tömörülésre szólított fel mindenkit, aki ezt akarja. Tekintet nélkül a célhoz vezető utakra, módokra, mindazok támogatását kérte, akik a kiegyezést eltörölni kívánják.5 3 A lap körül jó kvalitású munkatársi gárda csoportosult: Kun Pál, Ugrón Gábor, Diósi Márton, Péterv Károly, Mezei Ernő.5 1 A Baloldal megjelenése országos visszhangot keltett, erjedést indított meg az egyszerű ellenzéki választópolgárok soraiban. Röviddel a lap megjelenése után további balközéppárti képviselők és választókerületek fordultak szembe Tisza politikájával. Január végén csatlakozott a laphoz Orbán Balázs és Bartha Miklós is, akik később a Függetlenségi Párt megalakulása után az Ugrón-csoporthoz tartoztak,5 5 A lap kapcsolatát Kossuthtal az első számban a Krivácsi ezredeshez a honvédmenház ügyében írt levelével dokumentálta. Rövidesen közölték Kossuth a Baloldalt és Csávolszky programadó vezércikkét melegen üdvözlő és támogató sorait is.5 8 A lap központi témája a Tisza—Ghyczy-léle politika leleplezése, a hozzájuk csatlakozók elitélése. A balközép kormányképességi politikájának rendszeres, szinte minden újabb mozzanatra kiterjedő bírálata — a szerkesztőségben kialakult munkamegosztásban — döntően Mocsárynak jutott. A „Feladatunk" c. cikke szinte prológusa a balközéppárt további sorsát megvilágító cikksorozatának. Cikkeiben két veszély, a dualizmus elleni küzdelem feladása és a kiegyezés megmentését segítő pártfúzió elleni küzdelemre mozgósít. Fő feladatnak a balközéppárti képviselők megnyerését tekintette a függetlenségi program számára. Annak felismerésére igyekezett a közvéleményt ráébreszteni, hogy Ghyczy és Tisza a kormánypárt és a dualista rendszer megmen-52 Továbbiakban: B. 63 Csávolszky Lajos így fogalmazta ineg a programot: „Hazánkat önálló magyar állammá termi, melynek meg van minden kelléke: hadserege, pénzügye, külképviselet s mely érdekeinek teljesen megfelelő önálló kereskedelmi politikát követhet. .." — Csávolszky Lajos : Az olvasókhoz. B. 1874. jan. 1.(1. sz.) 54 A lap munkatársai korábban túlnyomórészt az Ellenőrnek dolgoztak. 55 Orbán Balázs és Bartha Miklós nyilatkozatát, amelyben 1874. jan. 25-én bejelentik Várady Gábornak, a balközép elnökének kilépésüket a pártból a B. 1874. jan. 29. (23. sz.) közli. Orbán Balázs a B. febr. 7. (31. sz.)-ban kezdi cikksorozatát: A főváros magyarosítása, mint a székely kivándorlás védszere címen. A nemzetiségi kérdést a szerkesztőség nyílt kérdésnek tekintette, a munkatársak között — Mocsáry és Pétery — meglehetősen ellentétes állásponton voltak. 56 Kossuthot a Baloldal megjelenésével kapcsolatban a Debrecen c. lap főszerkesztője kérte fel nyilatkozatra, aminek Kossuth eleget tett. — Kossuth levele Oláh Károlyhoz, a „Debrecen" szerkesztőjéhez, Turin, 1874. jan. 18. Közli a Debrecenből B. 1874. jan. 27. (21. sz.).
