Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 991 közjogi téren újabb engedményeket kiharcolni.2 3 Kossuth ugyan szkeptikusan fogadta a Simonviban növekvő bizakodást, szinte fogadásszerűen állítja Simonyi reményeinek lehetetlenségét, a hazulról érkező jelzések hatására mégis kidolgozta az ellenzéki pártok politikájának, taktikájának irányelveit, az állami függetlenséghez vezető küzdelem egyik fontos feladatának, a függetlenségi erők tömörítésének és megszervezésének megoldására.2 4 Kossuth e leveleivel kiemelte az ellenzéket az irányvesztettségből, a fokozatos megalkuvásból, megvetette a balközéppárt kormányképességi politikája elleni küzdelem elvi alapjait. 1873 őszétől Ghyczy nyilatkozata és a titkos tárgyalások koalíciós kormány alakítására új helyzetet teremtettek. Most már nem a Deák-párt megbuktatása volt napirenden, hanem a Deák-párt. megmentésére siető ellenzéki többség hangulatának megváltoztatása, a koalíció, illetőleg fúzió megakadályozása, vagy ha ez lehetetlen, elérni azt, hogy mennél kevesebb képviselőt tudjon Ghyczy átállásra bírni, Tisza a fúzió megérlelődéséig maga mellé kötni. A Tisza és Ghyczy magatartása következtében beállott új helyzet konzekvenciáit a Mocsárv—Simonyi-csoport igyekezett levonni. Természetesen keresték a megoldást Irányiék is, szerencsétlen módon még az átállás kezdeményezőjével, Ghyczy vei is újra kísérletet tettek a baloldali pártok egyesítéséről kezdeményezett tárgyalások felújítására.2 5 Most már látszólag Kossuth korábbi tanácsait elfogadva, hajlandóak lettek volna bizonyos eivi engedményekre az egység érdekében, eredménytelenül. Ugyanakkor a legélesebben ellenezték a Simonyi—Helfy-csoport javaslatát, hogy ne a Tisza—Ghyczyféle programfeladókkal, hanem a balközéppárt programhű Mocsáry—Csávolszkv elemeivel egyesüljenek, és ennek érdekében tegyenek engedményeket. Mondjanak le a 48-as névről, ne a 48-as pártba fogadják be őket, hanem közösen egyenrangú felekként alakítsanak új pártot, amely a függetlenséget tűzi zászlajára.2 6 1873 tavaszán a balközéppárt belső ellentétei olyannyira elhatalmasodtak, Ghyczy és Tisza programfeladása annyira nyilvánvalóvá vált, hogy Simonyi lakásán a balközéppárt Mocsáry—Csávolszky-csoportja bizalmas tárgyalásokat folytatott Simonyiékkal egy új sajtórészvénytársaság létesítéséről, amely a baloldali programfeladó tendenciák leleplezését , új egységes ellenzéki párt kialakítását készítette volna elő. E tárgyalásokon még nem vetődött fel az ellenzéki program közjogi vagy demokratikus továbbfejlesztésének problémája, csupán a két ellenzéki párt eredeti programjához hű 23 Simonyi Kossuthnak, Bpest, 1873. dec. 17. OL. Kossuth-iratok I. 5462: A Mocsáry— Csávolszky csoporttal egyesülve 40-en lehetnének az országgyűlésben. 24 Kossuth Simonyihoz 1872. nov. 26. OL. Simonyi'-iratok: Kossuth helyesli a Mocsáryval tervezett lap kiadását. — Tóvölgyi Tituszhoz írott levele. Vö. Mérei : Politikai pártprogramok. 110. 1. — Kossuth Irányinak, 1873. dec. 9. Turin, OL. Kossuthiratok I. 5451. Kossuth — Madarásznak 1874. jan.-ban irt levelei. 26 A 48-as kör még Ghyczy nyilatkoz.ata előtt egyesülési felhívást terjesztett a balközép értekezlete elé (szept. 5.).,Magyar Újság 1872. szept. 7. (204. sz.). Az értekezlet döntéséről: A fúzióról. (Magyar Újság 1872. szept. 10. [206. sz.]) 26 Simonyi és Helfy javaslatát és Irányi elutasító álláspontját ismertető levelek: Helfy-Kossuthnak, Bpest, 1874. febr. 25. OL. Kossuth-iratok I. 5468. — Helfy-Kossuthnak, Bpest. 1874. márc 13. Kossuth-iratok I. 5474. — Simonyi—Kossuthnak Bpest, 1874. márc. 27.1. 5480. — Madarász-Kossuthnak, Bpest, 1874. ápr. 11. I. 5484.
