Századok – 1963

Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985

A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 989 működni.1

3

Kossuth helytelenítette Irányi nemzetiségi pártokkal folytatott szövetségi együttműködési politikáját, mert az a48-asperszonáluniós „íztelenszagtalan" politika célját szolgálta, végső fokon a Monarchia megmentésére irányuló egyik elképzelést látott benne.1

4 Különösen makacs ellenállást tanúsított Irányi a Kossuth által megfogalmazott függetlenségi programmal és párttervvel szemben. Irányi arra hivatkozott, hogy a 48-as párt nevét a választópolgárok megszokták, a függetlenség elnevezéstől viszont félnek, mert forradalmi velleitásokat sejtenek benne.1

5

Annyiban kétségtelenül igaza volt, hogy a Kossuth-féle függetlenségi párttervet támogató politikusok sem akarnak többet nála. Csupán elismerik azt, hogy a perszonálunió, mint a teljes állami függetlenségnél kevesebb, de a függetlenség irányába mutató részletkövetelés a Kossuth-féle függetlenségi programformulában benne foglaltatik, mint a programban külön említésre nem méltó részletkérdés, a dualizmusnál előnyösebb kompromisszum.1

6 Irányi tagadta a Kossuth-féle függetlenségi program kiindulását, amely szerint a Habsburg-hatalmat csak újabb európai forradalmi hullám döntheti meg. A nemzetközi haladás tényezőinek kiiktatását a 48-as párt programjából a kispolgárságot érintő társadalmi, belpolitikai kérdések előtérbeállításával próbálta ellensúlyozni. Irányi felfogásában kétségtelenül jogosan és helyesen érvényesült az a reális tapasztalat, hogy ellenzéki párt nem tarthatja fenn magát és nem szerezhet tömegbefolyást a közjogi viszonyok negációjára szűkített programmal, de ebből azt a helytelen következtetést vonta le, hogy a perszonálunió helyett a teljes állami függetlenséget akár forradalmi úton is célul kitűző programra nincs szükség.1

7

» .Mivel az Irányi-féle1

1872. évi 48-as program és a balközéppárt 1868. évi programja között lényeges eltérés nem volt, Irányi ragaszkodott ahhoz, hogy a programazonosság alapján a balközéppárt programliű balszárnya — amelyhez Mocsáry is tartozott — a 48-as pártba olvadjon be, az Irányi-féle pártvezetésnek rendelje alá magát.1

8

A balközéppárt programhű balszárnya, a közjogi követelések terén egyes egyedei kivételével, valóban nem -kívánt többet Irányiéknál, de számban és befolyásban elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy Irányiék vezetését ne fogadja el. Előnyösebb volt számukra a közjogi radikalizmus látszata az Irányi-féle demokratikus követelések nélkül. 13

Irányi együttműködési kísérletéről a nemzetiségi pártokkal Kemény G.Gábor : Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I. k. 1867-1892. Bpest, 1952. Vö. Iránvi — Kossuthhoz, Pest 1874. február 15. OL. Kossuthiratokl. 464. 14

Kossuth a 48-asok nemzetiségi politikáját bíráló levelei: Kossuth — Irányihoz, Turin, 1870. márc. 25. OL. Irányi-iratok s. 70. (81. sorsz.) — Kossuth — Irányihoz, Turin, 1871. okt. 27. OL. Irányi-iratok 80. (98. sorsz.). — Kossuth - Irányihoz, Turin, 1874. febr. 22. OL. Irányi-iratok. I. 92. (111. sorsz.) 15

Irányi levele Kossuthhoz, Pest, 1873. jan, 27. OL. Kossuth-iratok. I. 5461. 16

Irányi 48-asság melletti kitartásának érve: hogy a függetlenségi programot elfogadók sem akarnak többet: uo. 17

Irányi helytelen következtetése: uo. Vö. Simonyi Ernő levelét Ihász Dánielhez Budapest 1874. márc. 3. OL. Simonyi-iratok 4. cs. 18

Irányi —Kossuthhoz, Pest, 1874. jan. 27. OL. Kossuth-iratok I. 5461; „Irányi senkivel, még Csávolszky —Mocsáryékkal sem akar egyesülni, mert hiszi, hogy amint a 48-as párt most van, abban ő néhány bornírtabb ember segítségével uralkodhatik, elnökösködhetik". Simonyi —Kossuthhoz Budapest, 1874. febr. 24. OL.Kossuth-iratok.I. 5467