Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
988 TÓTH EDE tői. Kossuth a hazai társadalmi problémák jelzését a 48-asoktól várta, de különösebben maga sem ösztönözte őket az új viszonyok elemzésére.7 Kossuth és magyarországi ellenzéki politikus levelező partnerei a magyar polgárság és birtokos osztály pobtikai magatartásában bekövetkezett változásokat nem a kapitalista fejlődés általános következményeinek tekintették, hanem olyan speciális jelenségnek, amely egyedül a közösügyes rendszer következménye, tehát a kapitalista fejlődés nem szükségszerű velejárója. Emiatt Kossuth a középbirtokosok és középpolgárság csatlakozását a dualizmus rendszeréhez nem az osztályérdekek védelmével magyarázta, hanem egyedül a duabsta szellem erkölcsromboló hatásával.8 Lehetségesnek tartotta, hogy ezek a korábban haladó szerepet játszott osztályok, egv kedvező új európai forradalmi hullám esetén, kigyógyulnak a közösügyes erkölcsi fertőből, és ismét felzárkóznak a haladás ügye mellé, ismét a magyarországi függetlenségi mozgalom vezetőivé válhatnak.9 Még 1873 végén 1874 tavaszán is abban reménykedett, hogy a dualista rendszer kül- és belpolitikai nehézségei, a Deák-párt kormányképtelensége, a választók tömegeiben és természetesen az ellenzéki politikusok táborában is a függetlenségi erők megerősödéséhez vezet. Várta, hogy a középbirtokosok, közép-és kispolgárság, az értelmiség tömegesen teszi magáévá a függetlenség általa fogalmazott programját, ismét kialakul a középbirtosok és középpolgárság vezetésével egy erős függetlenségi mozgalom.1 0 Kossuthnak ezt az elképzelését sok jelenség, elsősorban a vidéki ellenzéki közvélemény hangidata igazolni látszott.1 1 Az ellenzéki politikusok azonban e jelenségeket másképpen értékelték, nem tudtak közös nevezőre jutni. Irányi és társai 1868 óta fokozatosan, de igen kitartóan azon működtek, hogy a 48-as pártot békés parlamenti eszközökkel küzdő párttá formálják, amely befolyását, a közjogi kérdések mellett, a városi kispolgárságot és munkásságot is érintő kérdések programbavételével vagy csupán egyszerű felvetésével próbálja növelni. Ugyanakkor helytelenítették a parasztság törvényes egyleti kereteket túllépő szervezését.1 2 A parlamenti küzdelmet tartották elsődlegesnek, igyekeztek a nemzetiségi pártok ellenzéki csoportjaival együtt-7 Szekfű : Az öreg Kossuth. Kossutli EmlékkönyvII. k. Bpest, 1951. 370 -372. 1. 8 A magyarországi politikai életet „posványnak", „rókák és farkasok tanyájának" minősíti. Kossuth—Helfyhez, Turin. 1873. dec. 28. OL. Helfy-iratok H. 159. A gazdasági életről vö. 1873. aug. 6-i levelét. II. 158. Helfy a magyar politikai életet „zsibbasztó" szellemről Kossuthnak, Pest, 1873. jan. 20. OL. Kossuth iratok I. 5433. Mednyánszky hasonló levele az érdekhajhászásról, Bpest. 1873. júl. 30. OL. Kossuth -iratok I. 5443. Vö. Szekfű : Az öreg Kossuth. Kossuth Emlékkönyv П. k. Bpest. 1951. 363. 1. 9 Kossuth egyetlen reménye a kiegyezés után is egy újabb európai forradalmi hullám maradt. Ezt várta az 1871. évi Párizsi Kommüntől is, ez a vógkonklúziója a Függetlenségi Párt alapításával kapcsolatos csalódásakor is: a magyar nép kiábrándul a parlamentarizmusból és forradalmat csinál még. Kossuth—Helfyhez, Turin, 1874. jún. 16. OL. Ilelfy-iratok H. 167. A gondolat újra és újra felbukkan: „az orosz nihilisták fenegyerekek. . .", „a világ sorja zökkenő felé indul" — írja 1881. márc 17-én Simonyinak. OL. Simonyi-iratok. Kossuth L. levele Simonyihoz. 10 Kossuth—Irányihoz, Turin 1873. dec. 9. OL.Kossuth-iratokl. 5451.— Kossuth— Irányihoz, Turin 1874. ápr. 15. OL. Irányi-iratok 93. (112. sorsz.) — Kossuth—Madarásznak, Turin, 1874. jan. 7. Szombati Lapok 1874. febr. 28. (9. sz.). 11 Á vidéki baloldali lapok és ellenzéki választók tömeges csatlakozásáról adatok a Baloldal e. lap és az egyesült Közjogi Ellenzék létrejöttének hatását tárgyaló részében. 12 Kossuth — Irányihoz, Turin. 1873. nov. 2. OL. Irányi-iratok (110. sorsz.)
