Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
A FÜGGETLENSÉGI PÁ ET MEGALAPÍTÁSA 987 48 adott valamit és a dualizmus időszakának kapitalista fejlődése szembeállította a nagytőke, az osztrák nagyipar s különösen a hazai nagybankok és nagykereskedelem tevékenységével. Az árutermelő kis- és középparasztságnak az árutermelő birtokosokkal közös érdekeit igyekezett előtérbe állítani sérelmeiknek a közjogi követelések síkján való kifejtésével.4 Simonyi és Helfy csoportja a kis- és középpolgárság erősödését elősegítő, szabadabb, az osztrák nagytőkétől függetlenebb kapitalista fejlődés érdekében, a dualizmussal elégedetlen közép- és kispolgársággal, árutermelő középbirtokosokkal kívánta a szövetség szálait szorosabbra fűzni, azokkal a rétegekkel, amelyek az osztrák tőkebehatolást nyugat-európai pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével próbálták ellensúlyozni, az „önálló", „nemzeti" tőkés fejlődés hívei voltak. Ezzel magyarázható, hogy a 48-asok közül ők támogatták a legkövetkezetesebben az összefogást a balközéppárt balszárnyával, adott esetben az egyesülés gondolatát, E csoport rugalmasabb volt a balközéppárt politikájában jelentkező ellentmondások áthidalásában, a szövetség érdekében igyekezett elhárítani a 48-asok „nem szobatiszta" megnyilatkozásaival kapcsolatos félreértéseket is. Lényegében ennek az osztálypolitikának volt támogatója Kossuth is.5 A balközéppárt bomlása folytán az ellenzék maradék erőinek xijjászervezésével kapcsolatos tárgyalások és viták középponti kérdése annak eldöntése volt, hogy az új párt alakulat milyen programmal képes megfelelni politikai hivatásának, milyen követeléseket támasszon közjogi, külpolitikai téren, mennyiben kösse össze e kérdéseket belpolitikai, társadalmi kérdésekkel. Az ellenzéki politikusok válasza e kérdéskomplekszumra nem volt egységes. Kossuth Magyarország helyzetét alapvetően külpolitikai szempontból ítélte meg. Kossuth szerint a magyar függetlenség ügyét csak egy újabb európai forradalmi hullám tűzheti ismét napirendre. Az ellenzéknek — felfogása szerint — a dualista álparlamentarizmus körülményei közt kettős feladata volt: bizonyítani a külföld előtt, hogy Magyarországon a nemzeti önállóságnak a dualista rendszerrel szemben erős bázisa van. Ennek érdekében megszervezni az országban a függetlenségi erők táborát.® Az európai forradalom várása azonban Kossuthnál nem csupán emelkedettebb, köztársasági-demokrata álláspont volt — amint ezt hangsúlyozni szerette —, hanem elzárkózás is a hazai kapitalista fejlődés következtében a magyar társadalom osztálystruktúrájában végbemenő változások elemzésél. Madarász József : Emlékirataim 1831 — 1881. Bpest. 1883. 528. 1. Vö. Madarász József levelezése László Imrével, Madarász Lászlóval 1873 — 1875. évekből. OL. Madarász J. iratai. 5 Simonyi és Helfy levelezése OL. Kossuth iratok I. sorozat arról tanúskodik, hogy mindketten polgári értelmiségiek voltak, akik igyekeztek kapitalista vállalkozásokban résztvenni, azonban az osztrák—német nagytőkés csoportok magyarországi pénzügyleteivel szemben angol—olasz tőkés csoportok magyarországi tevékenységét szerették volna fellendíteni. Ennek kapcsán próbálkoztak anyagi helyzetük stabilizálásával többkevesebb sikerrel. Helfy a XIX. század végén a Ganz Rt. olaszországi ügyleteivel kapcsolatban jelentős szerephez jutott, a vállalat igazgatósági tagja lett. E vonatkozások ismertetésére itt nincs lehetőség. 6 Az ellenzék feladataival foglalkozó Kossuth levelekből példaként: Kossuth— Simonyihoz, 1872. febr. 26.; 1872. febr. 29., 1872. aug. 24. kelt levelei. OL. Simonyiiratok. Nyilvánosság számára többek közt az Egyetértés szerkesztőjének 1874. okt. 8-án írt levelében fejtette ki álláspontját. OL. Kossuth-iratok I. 5530.