Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TERVGAZDASÁGÉRT 99 gazda, végül a mezőgazdasági osztály élére parasztpárti szakember került.139 így, midőn július 10-én a Tervhivatal munkához látott, a népgazdaság szocialista átalakításának újabb eszközét, a munkásosztály újabb fontos gazdasági pozicióját üdvözölhették benne.14 0 Természetesen a terv fő irányelveinek és számadatainak kidolgozásában az új Tervhivatalnak nem sok szerepe volt. Sőt, tekintettel arra, hogy működésének kezdő időpontja alig három héttel előzte meg a terv indulását, bizonyos előzetes részmunkákat is a Tervhivatal nélkül kellett elvégezni. A munkáspártok javaslatára ugyanis az ország legjelentősebb üzemei, úgyszintén a legfontosabb városok, a vármegyék és a minisztériumok már korábban alakítottak tervbizottságokat.14 1 Az üzemekben ezeket a terveket — melyek népgazdasági szempontból igen sok korrekcióra szorultak — a két munkáspárt paritásos tervbizottsága készítette, nagymértékben támaszkodva az egyes üzemek legjobb s a tervmunkába szívesen bekapcsolódó szakembereinek elképzelésére.142 A 3 éves tervjavaslat megalkotása körüli politikai harcok a javaslat előkészítését oly nagy mértékben elhúzták, hogy a törvényjavaslat csak június 13-án került a minisztertanács elé. A minisztertanács ugyan — tekintettel arra, hogy valamennyi fő kérdés korábban döntésre jutott — a javaslatot elfogadta.14 3 Hátra volt még azonban a javaslat törvényerőre emelésének nagyjelentőségű aktusa. Igaz ugyan, hogy nem volt kétséges, a koalíciós pártok képviselőinek szavazata a javaslatot törvényerőre emelheti, de számos bizonytalansági tényező is felmerült. A kisgazdapárt képviselőinek száma az összeesküvés felszámolása, az 1947-es politikai harcok következtében megcsappant, és a megmaradt képviselők egy részének magatartása nem volt egyértelmű a baloldali politikát képviselő Dinnyés-kormánnyal szemben. Egyébként is fennállott a lehetőség, hogy az ellenzéki pártok, ha nem is a tervtörvényt magát, de annak kellő időben történő elfogadását megakadályozzák. Számos részletkérdés feletti viták provokálásával, ügyrendi indítványokkal s a parlamenti obstrukció más egyéb eszközeinek felhasználásával az ellenzék elérhette volna — s legalább ezt szerette is volna elérni —, hogy a terv indulási időpontjában (augusztus elsején) még ne történjék meg a parlamenti jóváhagyás. A kormány éppen ennek megakadályozására sürgősséget kért a javaslat tárgyalására. Az ellenzék részéről Vásáry István és Hegymegi Kiss Pál szólalt fel a sürgős tárgyalás ellen, s tekintettel arra, hogy a kisgazdaképviselők egy része nem óhajtván megszavazni a javaslatot, kiment a teremből, alig sikerült a jóváhagyatáshoz szükséges kétharmados többséget megszerezni.144 A július 1-én meginduló parlamenti vitát a kormány meglehetősen roszszul készítette elő. A törvényjavaslat csupán egy keret javaslatot tartalmazott, anélkül, hogy bármiféle közelebbi megjelölést nyújtott volna a 3 éves terv konkrétumaira vonatkozóan. Az ellenzéki képviselők — bár valójában a tervet, mint olyant kívánták támadni — nem alap nélkül ragadták ki a parlamenti 139 Uo. 253/1. 177. d. SzDP Gazd. Pol. Oszt. 1947. júl. 9-i jelentés. 140 Szabad Nép, 1947. júl. 12. 141 Uo. jún. 7. Az ország 60 legnagyobb gyárának üzemi bizottsága beszélte meg, miként kapcsolódjanak be a munkások a hároméves terv előkészítésébe. 142 Az Országos Levéltárban igen sok üzem előzetes tervjavaslatát találhatjuk meg. Rendkívül alapos munka pl. a Győri Vagongyár, a Péti Nitrogén stb. terve. KGL: Wilhelm Pieck: 14. csomó; Péti Nitrogén: 25. csomó. »? Kis Újság, 1947. jún. 14. 144 1945—49. évi Nemzetgyűlési Napló. 1947. jún. 29-i ülés. 7*
