Századok – 1962

Krónika - A Thuróczy-Krónika szovjet kiadásával kapcsolatos megbeszélések (Bartha Antal) 936

936 KRÓNIKA! hozott olyan, esetekre, amikor a szerző pártoktól, frakcióktól, történeti személyektől olyasmit követel, amire osztályhelyzetüknól fogva nem lehettek képesek (pl. a függetlenségi párttal kapcsolatban). Befejezésül több kisebb megjegyzést tett, majd megállapította, hogy az értekezés „messzemenően megfelel a kandidátusi értekezések elé állított követelményeknek", s ezért elfogadását ajánlja. Dolmányos István válaszában megköszönte opponenseinek gondos és figyelmes munkáját, s örömmel állapította meg, hogy „bírálatuk csak részleteket, s nem a munka egészét érintette". Hanák Péternek a társadalmi folyamatok kidolgozására vonatkozó megjegyzésére elmondotta, hogy „e hosszú társadalmi folyamatok vizsgálatát semmiképpen sem lehet elvégezni egy, a századforduló négy esztendejével foglalkozó részletmonográfia keretei között". Nem állnak rendelkezésére mint mondotta, olyan eredmények, amelyek segítségével feladatát ebben a vonatkozásban színvonalasabban oldhatta volna meg. Az agrárius mozgalomról szólva rámutatott az oppenensei közötti ellentmondásra, de megállapította, hogy e téren nem kíván változtatni a szövegen, mert nem akar más kutatók problémáival foglalkozni. A kritikai megjegyzéseknek a tárgyi vagy elvi helyesbítésre vonatkozó részéből azonban többet magáévá tett. A vitás kérdések közé sorolta válaszában Dolmányos István az Apponyi-csoport pályafutásának értékelését, amelyet Hanák Péter vetett fel, s melyben szerinte félreértette a disszertációban mondottakat. A néppárttal kapcsolatos bíráló megjegyzéseket ugyancsak nem fogadta el, s rámutatott arra, hogy itt Hanák Péter tankönyvszövegót használta fel. Visszautasította azt az észrevételt is, hogy Mocsáryt lépten-nyomon megszólaltatja. A függetlenségi párt értékelését mindkét opponens szóvátette, megállapítva, hogy a disszertáció túl sokat követel a párttól. „A párt szólamait nem azért kérem számon —válaszolta Dolmányos István—, mintha valamiféle pozitív politikát várnék »hőseimtől«." Eljárásának oka és célja az volt, hogy bemutassa: maguk a kortársak is megalapozatlan reményeket fűztek a függetlenségi párthoz. Az agrárius mozgalommal kapcsolatban Dolmányos István elmondotta, hogy Hanák Péter félreértette a disszertációban írottakat, majd rámutatott arra, hogy opponensének véleménye lényegében megegyezik a sajátjával. Nem ért azonban egyet azzal a megjegyzéssel, mintha a vámkérdésre szűkítette volna le a korszak politikai és gazdasági küzdelmeit. Nem tartotta jogosnak azt az ellenvetést sem, miszerint a disszertáció nem magyarázza meg, miért éppen 1903-ban bontakozott ki a válság; a disszertáció kerülte azt is, hogy a problémát az agrárius—merkantil ellentétre szűkítse le. A katonai kérdéssel, az Andrássy-csoport kilépésével azért foglalkozott kevesebbet, mert ezek inkább az 1905. évi fejlemények tárgyalásához kívánkoztak. Hanák Péterrel szemben Dolmányos István kiemelte, hogy a disszertáció éppen azt hangsúlyozza: „a nemzeti és nemzetiségi kérdés a magyarországi szociáldemokrata párt, de az egész nemzetközi munkásmozgalom számára megoldatlan, kidolgozatlan problémát jelentett", tehát nem történetietlenül bírálja a szociáldemokrata pártot. A bizottság a disszertációt egyhangúan elfogadta, s a Tudományos Minősítő Bizottságnak javasolta Dolmányos István számára a történettudományok kandidátusa fokozat odaítélését. (**) A THURÓCZY-KRÓNIKA SZOVJET KIADÁSÁVAL KAPCSOLATOS MEGBESZÉLÉSEK BUDAPESTEN A Szovjetunió Tudományos Akadémiája gondos előkészítés után az 1950-es évek közepén nagyszabású vállalkozásba kezdett Közép- ós Kelet-Európa népei középkori történeti forrásainak kiadásával. (Памятники Средневековой истории народов Ценральной и Восточной Европы.) A sorozat M. N. Tyihomirov akadémikus közvetlen irányításával készül. M. N. Tyihomirov akadémikus a szovjet medievisztika egyik legkiválóbb képviselőjükének műveit Oroszország és Kelet-Európa középkori történetével foglalkozó tudósok világszerte ismerik. Tudományos tevékenysége kiterjed a Szovjetunió középkori történetének valamennyi fontos korszakára. Az M. N. Tyihomirov tollából megjelent művek közül megemlítjük: Исследования о „Русской правде". Происхождение текстов. Москва 1951. Пособие для изучения Русской правды. Москва 1953. Крестьан-