Századok – 1962
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei 917
928 KRÓNIKA! 1962. október 17-én megindult a Társulat tanári tagozatának 1962/63. évi előadássorozata. Az első előadást R. Várkonyi Ágnes kandidátus tartotta „А XVII. századi Habsburg-ellenes harcok ideológiai kérdései" címen. Az előadás a Történettanítás legközelebbi számában jelenik meg. Előadások] A Magyar Történelmi Társulat és a TIT budapesti történelmi szakosztálya 1962. február 28-án tartott klub-estjén Kis Aladár egy. adjunktus, kandidátus ,,A Telekikormány külpolitikája 1939-ben" címen tartott előadást. A felkért hozzászólók Berend T. Iván egy. docens, kandidátus ós Tilkovszky Lóránt kandidátus, tud. munkatárs voltak. * Az 1962. március 28-i klub-est előadását Vigh Károly tud. főmunkatárs tartotta ,,A második világháború történeti irodalma" címen. Az előadás korreferense Juhász Gyula tud. munkatárs volt. Az 1962. április 18-i klub-est előadója Benda Kálmán kandidátus volt, előadásának címe: Pápai János isztambuli követsége. A Rákóczi-szabadságharc török külpolitikája. Az előadáshoz Köpeczi béla kandidátus szólt hozzá. * Az 1962. június 13-i klub-esten Wellmann Imre levéltáros „Bél Mátyás" címen tartott előadást, az előadás felkért hozzászólói Hoffmann Tamás kandidátus, egy. adjunktus és Tarnai Andor tud. munkatárs voltak. * Az 1961/62. évad utolsó előadását 1962. június 20-án Paulinyi Oszkár kandidátus tartotta „Társadalom 03 tulajdon a Garam-menti bányavárosokban" címen. Felkért hozzászólók Fügedi Erik és Szűcs Jenő tud. munkatárs voltak. * Az 1962/63. évad első előadását 1962. szeptember 20-án Barta István kandidátus tartotta „A fiatal Kossuth" címen. A felkért hozzászólók Borús József kandidátus és Kosáry Domokos kandidátus, levéltáros voltak. < * 1962. október 30-án tartott felolvasóülésen Váczy Péter egyetemi tanár „A német császárság és Magyarország a X—XI. század fordulóján" címmel tartott előadást. Mint megállapította, a fejlődós Magyarországot a X. században három főméltóságnak (a fejedelmi háznak, a Gyulának és a karchának) megfelelő három részre osztotta, ezeknek egyesítése I. István érdeme volt. A 972-ben a bizánci császárral kötött szerződés lehetővé tette I. Ottó császárnak, hogy a „Fehér-Magyarország" fejedelmétől, Gézától engedményeket csikarjon ki, melyek 1 értelmében a császár szabad kezet kapott a csehekkel és lengyelekkel szemben, s Géza udvarában is megjelenhetett Prumwart térítő püspök. Magyarország nem került függő viszonyba Németországtól, területátengedésre sem kényszerült. Hivatalosan a határ továbbra is az Enns folyó, a magyar védőművek a Mura folyóra, a Bécsi-erdőre és a Kamp folyóra (Stockerau) támaszkodtak. A morvák földjén magyar határgrófság létesült, melynek vonalát a magyar névből képzett helynevek jelzik. A gyepű előtti morva terület pedig magyar főség alá jutott. A német—magyar paktum I. István alatt is érvényben maradt. Már Géza arra használta ki a német békét, hogy fejedelmi hatalmát a törzsi önállóság letörésével kiépítse. Ez a folyamat befejeződött a királyság megalapításával. István bajor házassága ós koronázása újabb alku következménye: ekkor veszett el a Bécsi-erdőtől keletre
