Századok – 1962
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei 917
KRÓNIKA 929 eső terület a Fiseha folyóig, míg a morva rész a Morva-folyóig 1021—30 közt. A végleges határ a Lafnitz és Lajta folyóknál 1042—44-ben alakult ki. A nyugati térítés második szakasza — Adalbert és köre — ugyan továbbra is megtartotta császári és birodalmi jellegét, de a császári politikának itáliai súlyponteltolódása nagyobb szerepet biztosított már Romának, Ravennának, Velencének. A bajor hatást most sem szabad eltúloznunk. Mutatja ezt I. István pénze, melyet sajátos ponctechnikával vertek — tehát bajor pénzverők bevonása nélkül — bajor minta után. A magyar kancellária megindulását eddig úgy képzeltük el, hogy István írnokot kapott a császártól Heribert С személyében. De I. István oklevelei nem egy kézből származnak. A veszprémi még Koppány legyőzése előtt készült, amikor Heribert С még nem lehetett Magyarországon. A pécsi és a pócsváradi oklevelet is más fogalmazta. A pannonhalmi teljes egészében hamisítvány ós a pócsváradi szolgált mintájául, amelyik viszont erősen interpolált és deformált. Mindezek írói és fogalmazói alkalomszerűen kaptak megbízást: nem voltak hivatásos oklevélírók; noha utánozták a német császári okleveleket, előírásait sem követték szolgaian. Az előadás Mályusz Elemér elnöki zérszavával ért véget. Rövid hírek 1962. szeptember 12-én Pécsett a Dél-Dunántúli Csoport vezetőségválasztó ülést tartott. Az ülést Babies András kandidátus, tud. munkatárs, elnök nyitotta meg, majd Kopasz Gábor titkár tartott beszámolót. A választás eredményeként a csoport elnöke Babies András, titkára Ruzsás Lajos kandidátus, tud. munkatárs lett. Az új vezetőség nevében Babies András köszönte meg a tagság bizalmát, s rámutatott arra, hogy a •csoport programját továbbra is úgy kell kialakítani, hogy a helytörténeti kutatás, a pedagógiai módszertani kérdések és a népszerűsítő munka (rádióelőadások) álljon a program előterében. * 1962. október 25—26-án a Magyar Jogászszövetség állam- és jogtörténeti szakosztálya a Társulat közreműködésével tartotta meg a III. magyar-csehszlovák állam-és jogtörténeti konferenciát, amelynek programján Karol Rebro egyetemi tanár: „A jobbágytelek tulajdonjogi viszonyai a XVIII. század második felében" (a korreferátumot Sarlós Márton ós Varga János tartotta), Csizmadia Andor professzor ,,A lelkiismereti szabadság és a felekezetek egyenjogúságának kérdései Magyarországon a dualizmus korában" (korreferens Leonard Bianchi és Pecze Ferenc volt), majd vendégként Zdislav Kaczmarczyk professzor (Poznan) ,,A lengyel városok keletkezésének és fejlődésének jogtörténeti vonatkozásai" címen tartott előadást. * Divéky Adorján nyug. egyetemi tanár Krakkóban a krakkói—magyar kapcsolatokra vonatkozólag kutatott, április 11-én pedig — eleget téve a varsói egyetem meghívásának — „Magyar-lengyel történelmi kapcsolatok" címen előadást tartott. Az előadással kapcsolatban a „Zyeie Warszawy" c. lengyel napilap közölt meleghangú beszámolót, a „Malopolskie studia historiezne" c. kiadvány 1961. évfolyamában pedig Divéky Adorjánról mint a magyar-lengyel kapcsolatok érdemes kutatójáról emlekezett meg. * A Társulat vidéki csoportjának létszáma 1962. november 1-én a következő volt: Dél-Dunántúli Csoport 58, Dél-Alföldi Csoport 51, Miskolci Csoport 29, Kelet-Dunántúli Csoport 27, Kelet-Magyarországi Csoport 19 fő. 15 Századok
