Századok – 1962

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64

A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 89 6. A cséplésnél kérünk a munkások részére száz métermázsából öt métermázsát. 6. A mezei munkákra a napi díj minden két hónapban az idők viszonyaihoz képest fog megállapíttatni a szakszervezet által. Végre kérjük a munkaadókat, hogy a bekövetkezhető viszályok kikerülése végett vidéki aratókat ne alkalmazzanak, míg a helybeliek munka nélkül lesznek. A szerződéseket a szakszervezet veszi át, nem pedig egyes vállalkozók. — Kelt Pusztafegyvernek, 1898. április hó 12-én.—A fegyverneki munkások nevében Bordás Kálmán sk."10

2 Ez a követelés tehát sokoldalúan kifejezi a mezőgazdasági munkások igényeit a nagybirtokos és a tőkés bérlő munkaadókkal szemben, de egyúttal jelzi a korábbi agrármozgalmak eredményeit is a megyében. Feudális jellegű és igen súlyos közteher volt a megye egész területén a községi közmunka, amelynek fő összegét évente a megyei törvényhatósági bizottság állapította meg részben készpénzben, részben pedig kézinapszám, vagy igás napszám formájában. Városokban és községekben a képviselőtestületi közgyűléseken határozták meg általában az állami egyenes adók 13%áig. Akik nem fizettek állami egyenes adót, illetve kevés állami egyenes adójuk volt, azok 3 kézinapszámot dolgoztak le ingyen városi, községi vagy megyei közútépítkezéseknél. Szolnok megyében 1895 decemberéig 193 099 Ft 71 krajcárt fizettek be készpénzben közmunkaadó címén, természetbeni ledolgozás formájában pedig 11 988 kézinapszámot teljesítettek ugyanazon idő alatt. Az alispáni jelentés megállapítja, hogy az 1086 Ft-tal, illetve 2053 kézinapszámmal volt kevesebb, mint az 1894. év hasonló időszakában. ,,A visszaesést főleg az okozta, hogy a keresetre alkalmat nem nyújtó múlt évi haszon és a szigorú tél után a napszámos osztályból sokan idegen megyékben folytatott földmunkánál kerestek alkalmazást. A hátralékosok kiállítása iránt az intézkedések megtétettek."10

3 Jellemző azonban, hogy a közmunkatartozás ennek ellenére is évrőlévre gyarapodott, a legnagyobb mérvű éppen a megyei agrágmozgalmak kibontakozása idején volt. 1896 végén készpénzben 33 147 Ft 12 krajcár közmunkatartozás maradt fenn, 1897 augusztus végén pedig már 59 322 Ft 72 krajcár szerepel az alispáni jelentésben. Még nagyobb arányú elmaradás mutatkozott a természetbeni ledolgozás esetében. 1897-ben egész évre 18 160 kézinapszámban állapították meg a Szolnok megyei községi közmunka összegét, s ebből október 1-éig mindössze 8 984 kézinapszámot szolgáltak le a nincstelen dolgozók. Ennek a nagyarányú elmaradásnak okaira hivatkozva az alispáni jelentés többek között megemlíti, hogy a közútépítkezések azért haladnak olyan lassan, mert ,,a közszállítást ez ideig a katonai hadgyakorlatok által előidézett kocsihiány késleltette".104

Az alispán negyedévi jelentéseiből azonban kitűnik, hogy lényegében az egyre szélesedő demokratikus agrármoz-102

Szolnoki Állami Lt. főszolgabírói iratok, 1898. XII. 43. sz. „Amikor megfenyegették őket, hogy idegen helyről hoznak helyettük aratómunkásokat, kijelentették, hogy azokat nem engedik be a határba, mert ott csak ők jogosultak dolgozni . . . Ezek előtt többé nincs más tekintély, n.int a szurony és golyó" — írja a megrettent főszolgabíró. 103

Bagossi Károly alispán évnegyedes jelentése 1895. dec. 4-én a törvényhatósági bizottság közgyűlésén. Párttörténeti Intézet Archívuma, alispáni iratok, 1895. — 2844. ki/1895, sz. 104

Párttörténeti Intézet Archívuma, Szolnok megyei alispáni iratok, 1897. 33 551. ki. 1897. évnegyedes jelentés a közgyűlésen. (