Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 87 Köteles a banclagazda mindazon munkásokat, akik a munkából munka közben elmaradnak, négy (4) forint napszámmal megbüntetni, ezen büntetés és ezen pénz a jelenlevő s dolgozó aratók között szétosztatok. " Ez a szerződés tehát éppen a robotmunka sokfélesége, a ledolgozási kötelezettségek sokrétű változata és a rendkívül súlyos büntető szankciók miatt érdemel fokozott figyelmet. A szerződött aratók még az Írásbeli szerződés ellenére sem tudták pontosan, hogy miféle ürüggyel vonják le munkabérüket vagy milyen ürüggyel sújtják őket súlyos pénzbüntetéssel. Általában részért vállalták el az aratást, de az aratási szerződések kiterjedtek a tavaszi, a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák teljesítésével kapcsolatos kötelezettségek és szolgáltatások részleteire is. Hogy ezek általában mennyire felháborító és elviselhetetlenül nehéz, ugyanakkor csaknem teljes egészükben egyoldalú kötelezettségeket és szinte középkori munkafeltételeket tartalmaztak, nézzük meg azt a kényszerszerződést, amelyet 1897. március 25-én a jászsági alsó járáshoz tartozó alsószászbereki egyházi uradalomban írtak alá a szerződött jászsági arató munkások !9 8 ,,A munkások részük csépléséhez gépet kapnak, de a gép használatáért, részük összehordásáért és hazaszállításáért 4 (négy) napot díj nélkül dolgoznak." Az ingyenmunka kötelezettsége tehát itt is egészen világos. Sajátos típusa volt a ledolgozásnak az úgynevezett angária, a hányados kukoricaföldek után járó különféle szolgáltatás, illetve az aratómunkásoknak feles vagy harmados kukoricaföldek művelésére történt kötelezése is. A fent idézett aratási szerződés ezzel kapcsolatban a következőt tartalmazza: „Minden arató kaphat két hold feles kukoricaföldet, amelynek minden munkáját a maguk költségén tartoznak elvégezni, ellenkező esetben kártérítéssel tartoznak. Tartoznak a fele termést, úgymint: tengeri, cirok, tök és szárból fele részét oda szállítani, ahova parancsolják. Tartoznak minden két hold után a kaszás gyűjtővel együtt hat (6) napot díj nélkül dolgozni." Itt is világosan kitűnik, sőt nagyon is feltűnő, hogy az ingyenmunka, a robot kötelezettsége milyen sokféle változatban szerepel az egykorú szerződésekben. A legfondorlatosabb ürügyekkel, a legravaszabb indokolásokkal és kényszerítéssel (cséplőgép használata, feles kukoricaföldek művelése, harmados cukorrépaföldek megmunkálása, gabona- és igauzsora) csupán a nyári és az őszi munkaidőben 10—16 munkanapot dolgoztak ingyenrobotban az aratómunkások. Az angária teljesítése annyira megnehezítette a szerződött aratók munkabérének pontos megállapítását, hogy a szerződött munkások maguk sem tudták előre, mennyi keresetre számíthatnak. Éppen ezért sok esetben a szerződéseket is felbontották — főként a megyei agrármozgalnak fellendülése idején. Pl. 1897. május 23-án a tiszaföldvári főszolgabíró arról küldött jelentést az alispánhoz, hogy a tél folyamán felfogadott aratómunkások felbontották a szerződéseket, Sárszög pusztán megtagadták a robot és az angária teljesítését, s több helyen kigyulladt az urasági major.99 Sok helyen még ilyen körülmények között is kénytelenek voltak elvállalni a legsúlyosabb feltételeket is. Az alsószászbereki Kohner-féle uradalom kasznárja, Bokor István, már a kora tavaszi 98 A Várkonyi-féle pártcsoport lapja, a Földmívelő 1897. máj. 14-i száma közli a jászsági alsójáráshoz tartozó alsószászbereki uradalomban kötött szerződést, s ugyanakkor a zagy varékasi földmunkásszervezet levelezőjének, Tarjáni István titkárnak a felhívását is. 99 Párttörténeti Intézet Archívuma, Szolnok megyei alispáni iratok, 1897. I — 289. sz.
