Századok – 1962

Történeti irodalom - Lengyel munkák Magyarország történetéről (Jan Reychman) 903

904 TÖRTÉN ETI IROD A LOM A XVII. század vonatkozásában nem rendelkezünk újabb, általános feldolgozásokkal. Mégis, közvetve talán érdekli a magyar történészeket Józef Leszczyhski. értekezése: „Rzady Bethlena Gabora na Górnym álasku vv latach 1620—1624" (Bethlen Gábor kormányzása Felsősziléziában az 16:0 —1624-es években), „Sobótka" XIV, 1959. Bizonyos problémákat, melyek összefüggenek II. Rákóczi György lengyelországi betörésével és a lengyel koronára támasztott igényével, érint a „Polska w okresie II wojny pólnocnej 1655—1660" (Lengyelországa második északi háború idején 1655— 1660) című gyűjteményes kiadvány I—II. kötete, Warszawa. 1957, főképpen a következő cikkekben: IV. CzapliAski „Rola magnaterii i szlachty w pierwszych latach wojny szwedzkiej" (A mágnások és a nemesség szerepe a svéd —lengyel háború első éveiben), J. Tazbir „Nietolerancja wyznaniowa i wygnanie arian" (Vallási türelmetlenség és az áriánusok kiűzése), K. Piwarski „Rywalizacja francusko—austryjacka о wplywy w Rzeczypospolitej" (Francia —osztrák vetélkedés a lengyelországi befolyáséit), továbbá S. Herbst „Wojna obronna" (Védelmi háború). Ezek a munkák azonban magyar forrásokat nem használtak fel nagyobb mértékben. A XVH. század végére és jóformán az egész XVIII. századra vonatkozóan nem rendelkezünk újabb feldolgozásokkal.1 Csak а XVIII. század vége iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. A magyar jakobinusok Magyarországon kiadásra került iratai visszhangra leltek J. Reychman cikkében: „Jakobini wçgierscy z roku 1794 a insurekcja Koáciuszkowska" (A magyar jakobinusok és a Koéciuszko-féle felkelés), „Kwartalnik Historyczny", 1957, 2. szám, mely számos kiegészítést tartalmaz a két mozgalom kapcsolatainak történetéhez. Ennek az időszaknak egyes kulturális problémáival foglalkozik J. Reychman másik munkája is: „Ze stosunków kulturalnych polsko —wegierskich w epoce Oskiecenia" (Lengyel —magyar kulturális kapcsolatok a felvilágosodás korában), Warszawa. 1960. A lengyel jakobinusok viszonyát a magyar jakobinusokhoz mutatja be П. Leánodorski könyve is: „Jakobini Polscy" (A lengyel jakobinusok), Warszawa. A XIX. század tematikája bővebben van képviselve. Magyarországnak a novemberi felkeléshez való viszonyát, amelyet korábban már több munka megtárgyalt, rövid újságcikkben érintette B. Sochacki, aki írásában eddgi ismeretlen anyagokra támaszkodik. Ez a cikk a „Wegry a powstanie polskie 1830 — 31 roku" (Magyarország és a lengyel felkelés 1830 — 31) címet viseli („Ővviat" 1956. XI. 25.). Agalíciai összeesküvőknek a felsőmagyarországi összeesküvőkkel való kapcsolatai képezik tárgyát M. Ryrowicz néhány munkájának, mégpedig: „Podkarpacie i Slowacjy w dzialalnosji rewolucyjnej J. M. Goslara 1845—1846' (Kárpátalja ésSzlovákiaJ.M. Goslar forradalmi tevékenységében 1845— 1846), „Wierchy" XXII, 1953, továbbá „J. M. Goslar, materiaty biografiezne" (J. M. Goslar, életraj/.), Warszawa. 1953. Dávid Adolf erdélyi összeesküvésével foglalkozik J. Riychmin „Adolf D.ivid, zapormiany szermierz sprawy wyzwolenia lud Wegier i Polski" (David Adolf, Magyarország és Lengyelország népei felszabadításának elfelejtett előharcosa) c. cikke a „Wies" című folyóiratban, 1960. IV. 23. Ugyanez a szerző. „Zwiazki polskiej myéli postepowej z ruchami postepowymi Europy poludniowo — wschodniej" (A lengyel haladó eszmék kapcsolata Délkelet-Európa haladó mozgalmaival) című munkájában, a „Sprawy Miedzynarodowe" című negyedéves folyóirat 1951. 4. számában, < egy sor olyan problémát érint, melyek összefüggenek e korszak magyarországi demokratikus mozgalmaival és azoknak lengyel kapcsolataival. Az 1848—1849-es éveket, a tematika gazdagsága és az anyag bősége ellenére, alapjában véve nem dolgozták fel újra. Az 1848-as forradalom századik évfordulója alkalmából T. Lmdecki következő munkái jelentek meg: „Rewolucja r. 1848 w krajach niemieckich i na Wogrzech" (Az 1848-as forradalom Németországban és Magyarországon), a „Wiadomoáci tlistoryczne" 1948. 21. számában, továbbá „Wiosna Ludów w krajach niemieekich i na YVegrzech" (Népek tavasza Németországban és Magyarországon), a ,, W stulecie Wiosny Ludów 1848—1948" (A Népek Tavasza századik évfordulója 1848 — 1948) című gyűjteményes kiadvány II. kötetében, Warszawa. 1949. Ezek a munkák azonban csupán a tájékoztatást szolgálják, nem volt oéljuk új anyagok feltárása. Ennek az időnek magyarországi nemzeti problémájával foglalkozik F. Felczak, de kutatásainak eredményei idáig nem kerültek kiadásra. Különös figyelemben részesült Bem József tábornok erdélyi tevékenysége. Bem életére vonatkozó olyan újabb népszerű jellegű, feldolgozásokról adhatunk számot, 1 А К VIII. szájaira 44t im'a vonatkozik, mily talán érdekelné a magyar történészeket, mivel egy Lengyelországban tevékenykedj magyarról. Bènyovszky Móricról szítnak. Az egyiknek, amelyet „Mauryry August B^ni')W<ki"ctn->n. M. Lep^eki ( Wirszawa. 195 Э az 1134-as mu lka líj kiadása) készített, nincs tudományos értéke' A má<ik — „Y[ uirvcy B'nlnw-iki", L. Oriowskitól (Warszawa. 1981) nyugat-európai levéltári anyagra támaszkodik" és tartalmaz néhány ííj adatot.