Századok – 1962

Történeti irodalom - Études Historiques á l’occasion du XIe Congrés International des Sciences Historiques; Stockholm. Aoút 1960. Sofia 1960 (Ism. Niederhauser Emil) 894

896 TÔRTIÎNBTJ I KODAf.OM A régi arisztokrácia követte ezt a példát. Ez a birtokszerző tendencia viszont még inkább aláásta az egész rendszer alapján! szolgáló szpáhi-birtokut. A folyamat alapja az uzsoratőke behatolása az agrárviszonyokba. Ez és az egész államapparátusnak ebből következő összeroppanása azután további változásokra vezetett a XVIII. és a XIX. században, új nagybirtok kialakulására, de most már a születő kapitalizmus viszonyai közt. H. Gandev : A tőkés viszonyok megjelenése az északnyugat-bulgáriai falusi gazdaságban a XVIII. század folyamán c. tanulmányában a késői török feudalizmus egyik alapvető problémáját vizsgálja meg korabeli török forrásanyag alapján, az ún. csiftlik-kérdést, vagyis a török feudális urak saját kezelésében álló, a mi fogalmaink szerint majorsági gazdasága kérdését. Kimutat ja , hogy ezt a gazdaságot bérmunkával művelték meg (a bérmunkások a földnélküli parasztok közül kerültek ki, bérüket nagyrészt természetben, lakásban, élelemben kapták). Ez a csiftlik-gazdálkodás voltaképpen már tőkés jellegű volt, míg az egész társadalomszervezet még feudális. Ezt a bérmunkával dolgozó nagybirtokot Gandev a XVII. 1 század első felének angol nagybirtokával veti össze és emiek alapján arra utal, hogy a nyugati és a balkáni fejlődés alapjában véve azonos úton járt. N. Todorov : A kapitalizmus kialakulása a török birodalom bolgár tartományaiban a XIX. század első felében c. tanulmányában gazdag anyaggal dokumentálva mutatja be a bolgár ipar, elsősorban a textilipar fejlődését, azt az utat, amelyet a kézműves szakasztól a manufaktúrán keresztül már ebben az időben a gyáriparig megtett. A manufaktúra- és gyáripar szabad bérmunkaerővel dolgoztatott, amely bőven kínálkozott. Hogy ebből a nagyarányú fejlődésből mégsem tudott komoly bolgár kapitalizmus kibontakozni, annak az okát a szerző a török állam gazdaságpolitikájában látja, amely az ipar művelőinek a legelemibb vagyonbiztonságot sem nyújtotta, és a hazai ipar pártolása helyett (külpolitikai okokból persze) szélesre tárta a kapukat az olcsóbb nyugati árucikkek előtt. V. Paszkaleva : A bolgár területek kereskedelmi kapcsolatai a nyugati országokkal és Oroszországgal a XIX. század . első felében címen sok hasznos adattal egészíti ki Todorov tanulmányát, bemutatja, bogy I különösen a század második negyedében megnőtt az európai hatalmak érdeklődése a bolgárokkal való kereskedelem iránt, s ekkor az elsősorban nyersanyagokat kivivő bolgár külkereskedelem még aktív volt. A török kormány által a külföldi kereskedőknek nyújtott nagy kiváltságok azonban a külfölddel való kereskedelmet egyre inkább ezek kezére juttatták és elütötték a hazai kereskedőket ennek hasznától. Ez pedig megakadályozta ezt a bolgár kereskedő burzsoáziát, hogy a külkereskedelemből jelentős tőkéket halmozzon fel, amelyeket a hazai ipar fejlesztésébe tudott volna befektetni. A bulgáriai nagy városok vásárainak és a kikötővárosoknak a forgalmára vonatkozó adatokkal Paszkaleva igen érdekes és színes képet adott a korszak gazdasági ós társadalmi fejlődéséről. Ennek a csoportnak az utolsó két tanulmánya politikai kérdésekkel foglalkozik. H. Hrisztov : A bolgár nemzeti szabadságmozgalom, Oroszország és a nyugati hatalmak politikája c. tanulmányában újabb bizonyító anyagot sorakoztat fel annak a tételnek az alátámasztására, hógy a török uralom lerázására irányuló bolgár szabadságmozgalom a bolgár társadalom belső fejlődésének az eredménye, nem pedig valami orosz aknamunka következménye, ahogy a nyugati történetírás régebben (és ma különösen) állította. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy az orosz külpolitika, bár hódító célokra törekedett, objektíve elősegítette Bulgária felszabadulását, ezzel szemben a török birodalom fenntartását célzó nyugati politika, elsősorban Anglia törekvése, objektíve akadályozta a bolgár szabadságmozgalom kibontakozásét. Erőteljesen hangsúlyozza itt a különböző protestáns egyházak, ill. a katolikus egyház által a török területre küldött misszionáriusok káros szerepét. D. Koszev : A bolgár nemzeti forradalmi mozgalom és a nyugati demokratikus körök a XIX. század harmadik negyedében (1860—1876) c. tanulmányában elsősorban a korabeli bolgár sajtóra támaszkodva bemutatja a nyugati demokratikus mozgalmak hatását a bolgár forradalmi mozgalomra s a köztük levő kapcsolatokat, így kiemeli, hogy bolgárok is harcoltak Garibaldi seregeiben, s ő és Mazzini is foglalkoztak a bolgár szabadságmozgalom megsegítésének a gondolatával. A bolgár emigránsok erős kapcsolatokat építettek ki az 1867-ben alapított nemzetközi béke- és szabadságligával, amely tekintélyes nyugati demokratákat tömörített (Victor Hugo, Garibaldi stb.). Külön kiemeli, milyen nagy hatást gyakorolt a bolgár mozgalomra a francia demokrácia, a nagy francia forradalom példájától a III. Napoleon ellen harcoló forradalmárokig, s milyen lelkes visszhangot váltott ki a korabeli sajtóban a Párizsi Kommün. A cikk az 1876-os bolgár felkelés nyugati visszhangjának ismertetésével zárul. A harmadik kérdéscsoport Bulgária új- és legújabbkori története. J. Mitev : Oroszország és Anglia állásfoglalása Bulgária egyesülése tekintetében 1885-ben c. tanulmányában egy korábbi, a kérdés egészét felvázoló könyve főbb eredményqjt foglalja össze ebben a sokat vitatott kérdésben: hogyan történhetett meg az. hogy a Bulgáriát felszabadító Oroszország 7 évvel később ellene volt Bulgária egyesülésének és ragasz-