Századok – 1962
Történeti irodalom - Études Historiques á l’occasion du XIe Congrés International des Sciences Historiques; Stockholm. Aoút 1960. Sofia 1960 (Ism. Niederhauser Emil) 894
894 TÖRTÉN ETI IROD A LOM átvezet egy további problémához. A XX. század története egyre kevesbé nyújt módot атта, hogy egy-egy ország története önmagában kerüljön tárgyalásra; a nemzetközi összefüggések, nemzetközi horizont nélkül ma már a történész munkája nemcsak provinciálissá válik, de fennáll annak a veszélye is, hogy számos ponton elhibázott felfogást eredményez. Nem kétséges, hogy mindez fokozottan vonatkozik a munkásmozgalomra, mely kezdeteitől fogva nemzetközi mozgalom. A Párttörténeti Közlemények nagy szolgálatot tenne a magyar történetírásnak, ha előmozdítaná, hogy hasábjain mind nagyobb számban jelenjenek meg a nemzetközi munkásmozgalom történetét tárgyaló írások. Mindezeknek a problémáknak a megoldása természetesen nem egyedül a szerkesztőségtől függ. A kutatás tervezése, további javulása, történészeink szakképzettségének elmélyülése nélkül nem várhatunk ezen a téren új eredményeket. A folyóirat szerkesztőségének azonban meg kell találnia a módját, miként segíthetné elő a maga részéről ezen feladatok megoldását. A folyóirat 1961. évi munkája, úgy véljük, biztosíték lehet arran ézve, hogy hasábjain a jövőben is a párttörténetírás legjobb termékeinek fog helyet adni. Olyan munkáknak, amelyek közvetlenül hozzájárulhatnak az MSzMP ideológiai harcához, eszmei igényességre nevelve az olvasókat, hasznosan előmozdítva munkásmozgalom-történeti tájékozottságukat . RÁNKI GYÖRGY A XI., STOCKHOLMI NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS KIADVÁNYAIBÓL ÉTUDES HISTORIQUES À L'OCCASION DU XIe CONGRÈS INTERNATIONAL DES SCIENCES HISTORIQUES - STOCKHOLM. AOÛT 1960 (Sofia. 1960. VIII, 544 1.) TÖRTÉNELMI TANULMÁNYOK A STOCKHOLMI, XI. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS ALKALMÁBÓL Szinte már hagyománnyá válik, hogy az európai népi demokratikus országok történettudománya az ötévenként tartott nemzetközi történész kongresszusok alkalmával egy-egy reprezantatív kötettel jelenik meg ezen a találkozón, olyan gyűjteményes kötettel, amely a legújabb eredményeket, vagy az illető ország történetének legfontosabb kérdéseit dolgozza fel, s egyúttal az egyes országokban működő vezető történészek seregszemléje is. A bolgár történészek, akik 1955-ben még nem adtak ki ilyen gyűjteményes kötetet, most az ország történetének számos fontos kérdését tárgyaló tanulmányokat gyűjtöttek egybe ebben a kötetben, azzal a céllal, mint ezt D. Koszev professzor előszava leszögezi, hogy a bolgár nyelvet nem ismerő külföldi szakköröket tájékoztassák a Bulgáriában folyó tudományos kutatások eredményeiről. A tanulmányok nagyobbrészt francia nyelvűek, egy-két angol és német nyelvű akad köztük, mindegyikhez orosz és angol vagy német (ill. francia) nyelvű rezümé is járul. A kötet három nagy csoportra osztja fel az egyes tanulmányokat. Az ókori és középkori történelmet magában foglaló első csoporton belül az egyetlen ókori tárgyú tanulmány H. Danov : A régi thrákok gazdasági és társadalmi fejlődése a homéroszi, archaikus és klasszikus korban (a bolgár területeknek a makedónok által való elfoglalásáig). A szófiai egyetem ókortörténeti professzorának ez a tanulmánya egy nagyobb könyvének első két fejezete, a készülő könyv a bolgár föld ókori történetét kívánja feldolgozni. Ezekben a fejezetekben a homéroszi költemények és egyéb írott források, ill. régészeti adatok egybevetésével rajzolja meg az osztálytársadalom kialakulását a thrákoknál az i. e.VII—V. században. Sajnálatos, hogy az igen gazdag és jó hagyományokkal rendelkező régészeti ós ókortörténeti kutatás egyéb képviselői ós eredményei nem jutottak szóhoz ebben a kötetben, hiszen pl. a tengerparti görög gyarmatvárosok vagy a római uralom korára vonatkozólag is igen értékes kutatások folytak Bulgáriában, ezeket is érdemes lett volna ilyen nemzetközi fórum előtt bemutatni. I. Dujcsev : A szlávok és Bizánc c. hosszabb tanulmányában igen széleskörű és alapos forrásismeretről tanúskodva mutat ja be a szlávok és Bizánc kapcsolatának különböző aspektusait, elsőnek a politikai kapcsolatokat emeli ki, hangsúlyozza Bizánc szerepét az egyes szláv államok megalakulásában. A gazdasági és társadalmi kapcsolatok és kölcsönhatások mellett igen részletesen foglalkozik
