Századok – 1962

Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795

AZ ÜZEMI BIZOTTHAOOK M KOAI AK I J.ÁSA (11)45) 817 Ha a májusi rendelkezés számos területen erősíthette ugyan a szakszer^ vezetek jogát, tagadhatatlan, hogy az új rendelkezés egyes paragrafusaiban a burzsoáziának is sikerült nem jelentéktelen részeredményeket elérnie. Az 55 ООО-es rendeletben már nem szerepel az üzemi bizottságoknak az a joga, mely a fasisztákkal együttműködők eltávolítását szolgálta. Megnehezültek az üzemi bizottságok tevékenységének belső feltételei, meglassidt az iparvezetés átalakításának üteme. A helyi munkásszervek hatalmi tevékenységének szerepe ebben a vonatkozásban érezhetően leszűkült. A munkásellen-Őrzés érvényesítésének külső feltételei is súlyosbodtak. Az eddigi gyakorlatot módosítva a rendelet az üzemi bizottságok döntései fölé már nemcsak az iparhatóságokat tette meg fellebbezési fórumnak, hanem a Paritásos í zemi Országos Döntőbíróság létrehozásával az új rendelet a vezető kapitalista köröknek, a Gyáriparosok Országos Szövetségének is tekintélyes beleszólási jogot adott. Voltak még utócsatározások a szakszervezetek és az üzemi bizottságok polit ikai szerepét illeteen is. Bán Antal, félve a munkások részvételétől a hatalomban, kifejtette: „elvi alapon sem tartják a szakmai tömörülést politikai szerep betöltésére hívatottnak", és nem átallotta a szakszervezetek politikai funkcióját a fasiszta korporációval összehasonlítani."8 A májusi rendelettel távolról sem fejeződött be az üzemi bizottságok körüli harc. Mint minden nagy tömegmozgalomnál, úgy itt is jelentkeztek hibák, melyeket a burzsoázia hírverése igyekezett felnagyítani és kihasználni. Legtöbb kifogás az üzemi bizottságok túlkapásaitérintette. Bíráltak egyeseket, mert nem engedtek beleszólást a tulajdonosoknak, nemritkán még azoknak sem, akik hajlandók voltak részt venni az újjáépítésben. Tapasztalható volt még, hogy a tömeges káderkiválasztás során kisebb képességű munkásokat is választottak vezetőknek, akik a feladatoknak nem feleltek meg. Bekerültek a választott szervekbe demagógok és nem kívánatos elemek is. Néhány helyen viszont sikerült a tőkéseknek az üzemi bizottságokat saját eszközükké tenni. A kommunista párt feltárta a hibákat, elsősorban a párt tagjai harcoltak a fogyatékosságok ellen, éppen azért, hogy ne adjanak tápot az üzemi bizottságok elleni általános támadásra. Meggyőződéssel és erejének tudatában utasította vissza a párt a rágalmakat és megvédte a munkásellenőrzés elvét, annak forradalmi módon létesült testületeit. A hibák korrigálásával az üzemi bizottságok munkáját magasabb színvonalra emelte. A kommunista párt érdeme, hogy mert és tudott a munkástömegmozgalomra támaszkodni. Irányvonalát igazolta a történelem. Joggal mondhatta az Üzemi Bizottságok I. Kongresszusán a Magyar Kommunista Párt képviseletében felszólaló Kádár János: „A magyar demokrácia az elmúlt néhány hónap alatt számos alkotásra és nagy eredményekre mutat rá. Az öszszes eredmények közül azonban jelentőségükben kiemelkednek a népi demokratikus erők szervei, melyeken keresztül Magyarország népe a demokrácia friss erejével szól bele az ország sorsának intézésébe. Ezek közül talán legeredményesebben az üzemi bizottságok állták meg helyüket, nem utolsósorban azért, mert tudták, milyen felelősség hárul rájuk. Az üzemi bizottság nem tisztára gazdasági bizottság. Politikai jelentősége is van. . .Két hatalmas feladat, a régi értelemben vett őrködés a munkásság gazdasági érdekei felett '* Az SZDP politikai irányvonala „az 1945. május 10., 17., 24-i kibővített pártvezetőségi ülés" alapján. Világosság. 1945. 31. 1. 8 Századok