Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
818 SÁGVÁRI ÁGNES és egy új feladat, a munkásság szerepének megfelelően, mint nemzetvezető osztálynak feladata, a felelősségteljes irányítás a termelésben. . .Az újjáépítés jelenti ma Magyarországon az ipari munkásság harcának fő irányát. Itt nem tisztán gazdasági kérdésről van szó. Egyben politikai harc is."7 9 Az üzemi bizottságok 5000-nél több testületet számláló hálózatára, az erre épülő szakmai központok hagyományaira és növekvő befolyására támaszkodott a szakszervezeti mozgalom.8 0 Az üzemi bizottságoknak nagy szere-pük volt a társadalmi viszonyok átalakításában. Helyesen jellemezte ezt a szakszervezeti vezetők első országos értekezlete, amikor néhány év mérlegét megvonta: a társadalmi viszonyok átalakításában „első helyen áll a nagybirtokrendszer megszüntetése, az iparban pedig a legnagyobb vasipari üzemek, bányák, elektroipari üzemek államosítása, valamint a magánkézben maradt üzemekben az üzemek életére nagy befolyást gyakorló üzemi rendszer megalakítása révén következett be döntő változás.8 1 Nyilvánvaló, hogy a termelés feletti általános munkásellenőrzés, összefüggésben a munkásosztálynak és forradalmi pártjának a kormányban való részvételével „aszociaalista forradalom lényeges eleme volt, amely ugyancsak nagy szerepet játszott a szocialista forradalomba való átnövésben" ,8 2 Ezért folyt éles — hol nyílt, hol lappangó — formájában és jelszavaiban változó harc — az üzemi bizottságok jogainak elfogadása vagy el nem fogadása, később pedig kiszélesítése körül. Hazánkban is megismétlődött a „csoda", melyről Lenin szólt 1919-ben. ,,... a munkások, akik az éhség, a fagy, a gazdasági bomlás és a pusztulás hihetetlen gyötrelmein mentek keresztül, nemcsak töretlenek maradtak lélekben, nemcsak odaadóak maradtak a Szovjethatalom iránt, nemcsak megőrizték önfeláldozásuk és hősiességük minden energiáját, hanem — tapasztalatlanságuk és felkészületlenségük ellenére —, még vállukra veszik az állam hajója kormányzásának terhét is!" A népi demokratikus forradalmat előrevivő munkástömegmozgalom alapjában erősítette a Magyar Kommunista Párt befolyását és növelte a munkásosztály részesedését az állami-gazdasági élet országos és helyi méretű kérdéseinek eldöntésében. Termékenyítően hatott a párt programjának és gyakorlatának alakulására, amely kereste és megtalálta a szocialista forradalom békés győzelme hazánkban leginkább eredményes megvalósításának módját. Az üzemi bizottságok hálózata a népi szervek legidőtállóbbikának bizonyult. A munkásellenőrzés politikai, gazdasági megvalósítójaként számottevő szerepe volt a forradalom alakulásában, melyet a magyar munkásosztály a marxista-leninista párt vezetésével véghezvitt. SÁGVÁRI ÁGNES 79 Az Országos Üzemi Bizottsági Kongresszus tanácskozásai. Bpest, Szakszervezeti Tanáes kiadása. 1945. 11. 1. 80 A szakszervezetek tevékenységét méltatva mondotta Kossá István az MKP Politikai Akadémiáján: „Az országnak a fasizmus igája alól való felszabadulása lehetővé tette, hogy népi erők érvényesüljenek az állami vezetésben. A dolgozók minden eddiginél nagyobb befolyáshoz jutottak. A szakszervezetekre várt a feladat, hogy ezt a befolyást politikai, de legfőképpen gazdasági téren érvényre juttassák. Ezért az összes népi szervekben n. szakszervezetek számira megfelelő képviseletet biztosított..." Kossá István: A szakszervezeti mozgalom kérdései. 1947. 81 Kossá István : „Fordulat a szakszervezeti mozgalomban" című előadása a szakszervezeti vezetők I. Országos Értekezletén. 1948. III. 20. 4. 1. 82 Nemes Dezső : Magvarország felszabadulása. Bpest. 1960. 234. 1. 83 V. I. Lenin Művei. 30. köt. Bpest, 1953. 57. 1.
