Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA (1945) 815 A népi szervek törvényessége és hatásköre tárgyában folyó vita a hatalom gyakorlásának mikéntjét feszegette: milyen szervek értékesítésével lehet leghatékonyabb a munkásság és parasztság részvétele az állami-társadalmi kérdések eldöntésében. Vagy sikerül a népi szervek törvényes beiktatása az újjászülető államiság rendszerébe, és akkor azok funkcionálnak, levetik kezdeti gyengéjüket és az új demokrácia további fejlődésének szervezeti emeltyűi lesznek, vagy nem, és akkor kitéve a burzsoázia támadásának — elsorvadnak. A kezdeti kísérleti formák helyét kiszorítja a régi államigazdasági szervezet, melynek megtöltése új tartalommal az előbbinél nehezebb utat jelent. A burzsoázia és politikusainak céltudatos rohama, a politikában még járatlan dolgozó tömegek konzervativizmusa végül elhalásra ítélte a népi szervek többségét. Hozzájárult ehhez a folyamathoz a kommunista párt már fent idézett koncepciója is, azzal, hogy a központi szervek csúcsapparátusának meghódítása érdekében engedményt tett a forradalom helyi mozgalmi szerveinek rovására. Kivételt csak a földosztó bizottságok és az üzemi bizottságok képeztek. Az előbbiek — mert a földkérdés átmenetileg lekerült a napirendről, az utóbbi — mert a munkásság összefogott ereje elhárította a meg-megújuló támadásokat. Néhány hónap tapasztalatai ily módon a februári rendeleten további helyesbítést tettek szükségessé. A kommunista párt javaslatot tett az üzemi bizottságok hatáskörének bővítésére, és ezt ismertették országszerte az üzemekben. A Szabad Nép 1945. május 5-i számában már több száz javaslatról ad hírt, melyek a munkások álláspontját közvetítették. A munkásközvélemény nyomására és a budapesti tapasztalatok figyelembevételével jött létre az 55 00011945. Ip. M. sz. május 31-i rendelet.7 6 Az új rendelet tükrözte a megváltozott erőviszonyikat, több jelentős ponton kibővítette az üzemi bizottságok hatáskörét. Eddig a rendelet csak az üzemi bizottságok közreműködéséről szólt, most kötelezően hatáskörükbe utalták az üzem termelési menetének ellenőrzését. Eddig csak 50 alkalmazotton felüli üzemnél hoztak létre üzemi bizottságot. Most kötelező volt minden 20 alkalmazottnál magasabb létszámú vállalatnál üzemi bizottság létrehozása. Eddig üzemi bizottságok csak ipari, bánya és kohóvállalatoknál működtek, a többieknél csak ,,szükség szerint". Most kötelezővé vált az üzemi bizottságok létesítése közüzemeknél, magán- és közintézményeknél, közlekedésben a kommunisták is tettek engedményeket, mert gyors eredményeket vártak az állami centralizmus helyreállításától. Az üzemi bizottságolikal szemben a buzsoázia lassan szerveződő osztagai — különösen az első időben — nem mertek ellenrendszabályokhoz folyamodni. Annál is inkább, mert, mint mondottuk, az üzemi bizottságok a hagyományos munkásszervezeteknek, a szakszervezeteknek helyi csoportjaiként szerveződtek meg. Célul nem a tőkés tulajdon megszüntetését, hanem a termelés megindítását tűzték ki, nem a hatalom gyakorlásának igényével léptek fel, hanem a dolgozók széles rétegei számára elfogadható, pozitív építési programmal. A hatalom országos területi és helyi szerveiben való részvételük nem közvetlenül törtónt, hanem a Szakszervezetek Országos Tanácsa által, melynek jogait törvény biztosította. így bár első perctől kezdve nyilvánvaló volt a burzsoázia számára is, hogy az üzemi bizottságok a tőke munkásellenőrzésének szervei, hogy beleszólásra tartanak igényt a vállalatok ügymenetébe, a Szakszervezetek Országos Tanácsa útján pedig az egósz gazdasági élet irányításába. Megszüntetésüket nem követelhették. Mindez a fejtegetés természetesen nem érinti azt a kérdést, mennyiben volt helyes, vagy nem helyes a kommunista párt álláspontja a nemzeti bizottságok kérdésében. 7e Közli: Magyar Közlöny, 1945. jún. 5.
