Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA (1945) 809 vezetésével."5 5 Bár a régi gyári vezetők egy része később visszaszivárgott, mégis nagy jelentősége volt annak, hogy az első hetekben kiszorították őket.5 6 Az előrelátóbb tőkések - igyekeztek beépülni az üzemi bizottságok szervezetébe, hogy régi befolyásukat felhasználva, így érvényesítsék akaratukat e munkásszervek útján. Az Első Magyar Papíripari Rt.-ben maga az igazgató hozta létre az üzemi bizottságot.5 7 A Kispesti Textilgyár Központi Igazgatóságának elnöke is azzal az Ígérettel vesz részt az üzemi bizottság munkájában, hogy „minden eszközzel a dolgozók jólétének biztosításán lesz".5 8 A mátyásföldi Repülőgépgyár Rt. üzemi tanácsának elnöke Uhri Imre igazgató lett.5 9 Voltak másfajta módszerek is. Mikor a Brettschneider Cipőgyár tulajdonosai a munkások bárét visszatartották, az üzem dolgozói szervezkedést kezdtek, és a kommunista párthoz fordultak támogatásért. A gyár tulajdonosai válaszképpen beléptek a szociáldemokrata pártba. Ismeretség révén és a párt anyagi támogatását kilátásba helyezve, a cég nevében kérték a „szociáldemokrata párt védelmét" a gyárban addig uralkodó rendszer fenntartására, de a munkásoknak fizetést továbbra sem adtak. A kommunista párt küldötte üzemi gyűlésen válaszolt: „Mi nem Ígérünk sem védelmi táblát, sem igazolványokat, mi csak az üzemi bizottságot mondhatjuk garanciának, amit a gyár munkásainak kell megválasztani és olyanokból, akikben feltétlenül megbíznak. Aztán beszélt a 25 éves fasiszta elnyomásról, utána ismertette az üzemi bizottság jogait és hatáskörét. Az üzem dolgozói a munkáspolitikára szavaztak."60 A beépülési kísérletekre felfigyelve utasította vissza a tőkésekkel való együttműködést a budapesti és környéki üzemi bizottsági elnökök értekezlete, melyen Kossá István javaslatára határozatot hoztak, hogy „a gyár igazgatói és azok a vezető tisztviselők, akiknek az üzemvezetésben döntő szavuk volt, nem lehetnek bizottsági tagok".6 1 Kudarcot vallott az üzemi bizottságoknak belülről való bomlasztása. likkor a kapitalisták az újjászerveződő államapparátus és a régi tőkés kapcsolatokkal rendelkező iparvezetési hatóságok befolyását akarták latbavetni régi jogaik visszaszerzésére. A tőkések módszereihez tartozott a korrumpálás is, sem pénzt, sem energiát nem sajnáltak céljaik elérésére. A korrumpálási kísérletekkel egybehangolva aztán a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a kisgazda párt együttes támadást indított az üzemi bizottságok ellen.6 2 Mi volt a inunkáspái'tok véleménye az üzemi bizottságokról? Korábban már utaltunk rá, hogy a kommunista párt hamar felismerte a mozgalom nagy 5%Fogaskerék, 1945. ápr. 28. 56 ,,A Gimma gyárban, ebbon a valamikor hírhedt fasiszta üzemben új szellem van kialakulóban. Első feladat az üzem megtisztítása. Eddig 18 igazgató, illetve cégvezető oégjagyzési jogosultságát töröltették ós 60 fasiszta névjagyzéke szerepelt a politikai rendőrségsn. A Vasútfejbsztő Rt. üzemi bizottsága Nagy Gáza h. igazgatót már az Igazoló Bizottság elj írásán dv lefolytatása előtt állásától ideiglenesen felfüggesztette." Szabad Níd, 1945. máj. 17. „Üzemi Híradó" e. rovatból. 57 Sárközi Zoltán : i. t. 94—95. 1. 58 PI. Arch. Üzemi Bizottsági jegyzőkönvvek — 2/16. 59 PI. Arch. 2/16—77. 60 PI. Arch. 2/16—99a. -— Hasonló módon a szociáldemokrata párt „védelmét" kérte ós kapta m ;g a Rokka ós Columbia kötszövőgyár igazgatósága. PI. Arch. 044— 1945—3. 61 Szabadság, 1945. febr. 18. 62 Építésügyi min. újjáép. min. irattára 1945/35556.
