Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
808 SÀOVAKI ÁGNES mozdony és teherkocsi kijavítása és üzembehelyezése, amelytől függ a Vörös Hadsereg támogatásán kívül, Budapest kiéhezett lakosságának a legrövidebb időn belül élelemmel való ellátása"1 9 — hangzik az Északi Főműhely üzemi bizottságának jelentése. ,,Az üzem teljes kapacitása kb. 400 — 500 munkást foglalkoztathat és elvállalja bármilyen kocsik javítását". . . „most az üzem munkáját az orosz katonaparancsnokság által az üzembe hozott kocsik javítása képezi"5 0 — állapítja meg az Autótaxi üzemi bizottsága. „Üzemi értekezletre jött össze a mai napon az ASTRA Kábelüzem munkássága ..." — így szól az egykori jegyzőkönyv. „Ahány ember van, annyival kell megindulni. El kell takarítani a romokat. . .hogy minél előbb meginduljon a termelés".51 Azok a munkások, akik korábban minden erővel a háborús termelés lassítására törekedtek, most a termelés megindításának kezdeményezői lettek. A Fémáru- és Gépgyár január 2-án az üzemi bizottság útján már rendelést kért a Szovjet Hadseregtől, és a következő héten ezeket már teljesítette is. A Hutter és Lever 1 nappal a felszabadulás után már szintén a Szovjet Hadsereg részére gyártott. A WM üzemi bizottsága első naptól kezdve főfeladatának a Vörös Hadsereg támogatását tekintette. A Sorg Antal Építőipari RT. üzemi bizottságának megalakulási jegyzőkönyve a helyreállítás feladatait jelöli meg és csak ezután tér rá az üzemi bizottsági tagok felsorolására. A Vízművek káposztásmegyeri telepének üzemi bizottsági jelentésében is a legfontosabb helyreállítási munkák szerepelnek nagy részletességgel, az üzemi bizottságokról mindössze néhány szóval emlékezik meg. Hasonló jelentéseket olvashatunk a MÁV Északi Főműhelyének, a Fischer Precíziós Mechanikai Üzem, a Dräsche Téglagyár, az Elzett, a Magyar Petróleumipar beszámolóiban is. Bár — mint a felsorolt példákból is láttuk az üzemi bizottságok többsége az üzemek talpraállításán, a termelés megindításán fáradozott, a tőkések gyorsan felismerték, hogy a munkásság rendkívül jelentős harci szerve kezd itt kijegecesedni, így hamarosan támadásokat indítottak ellene. Természetesen az üzemi bizottságok megalakítását nem tudták megakadályozni, ezért az ellenállás más módszereit keresték. Kezdetben az ellenállás elsősorban szabotázsban nyilvánult meg. Az első napokra jellemző esetek közül idézünk néhányat: A Certa Gyógyszerészeti Laboratórium főnöke azt üzente, hogy nincs pénze, nem tud fizetni, állítsák le a munkát.5 2 A Méray Motorkerékpárgyár igazgatója is megtiltotta a szervezkedést.5 3 így intézkedett a Gránit-gyár igazgatója is, de a munkások akarata elsöpörte az ellenállást, a volt igazgatónak meg kellett hajolnia a munkások akarata előtt: „Tudomásul vettük — írja a Gránitgyár igazgatósága az üzemi bizottsághoz intézett levelében — a javasolt tisztviselők, művezetők azonnali hatályú felfüggesztését."5 4 A Mauthner Bőrgyár munkássága nem hátrált meg a kapitalisták előtt. A Fogaskerék c. munkáslap is büszkén hirdette: „Az igazgatóság eltűnt, de a munka ennek ellenére megindult a munkásbizottság 49 MÁV Északi Főműhely. PI. Arch. 2/ lti—99. a febr. 5-i jelentés a Magyar Kommunista Pártnak. 50 Autótaxi, PI. Arch. 2/16—99a, az üzemi tanács jan. 31-i jelentése. 51 Astra Kábel- és Gumigyár. PI. Arch. 2/16—77. 62 PI. Arch. 2/16—58. 63 PI. Arch. 2/15—79. 54 PI. Arch. Bp/XXII—1.
