Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA (1945) 807 Magyar Részvény Serfőzde a munkásbizottság mellé „hat szakembert, mérnököt, igazgatót jelölt ki arra nézve, hogy a munkásbizottságnak szaktanácsot adjanak".4 3 A Gránit porcelángyárban „az első üzemi bizottság tagjai. . . erejükhöz mérten próbálták az itteni rablást és fosztogatást megakadályozni, pár napra rá Simek főmérnök is kiérkezett és együttesen alakult az első üzemi bizottság".4 4 Általános tapasztalatot tükröz az Magyar Kommunista Párt féléves működéséről szóló jelentés: „Pártszervezeteink összehoztak termelési értekezleteket nemcsak munkásokkal, hanem mérnökökkel, igazgatókkal, műszaki alkalmazottakkal, ahol egy egész sor fontos szakkérdést tárgyaltak meg velük. Ilyen módszerek segítségével pártszervezeteink azon fáradoznak, hogy minél eredményesebben bevonják a műszaki értelmiséget az újjáépítésbe."4 5 Az egységpolitikát érzékeltetik azok a számok, melyek az üzemi bizottságok összetételéről a csatolt függelékben találhatók. Nem voltak itt előre megadott „szempontok", a helyes politikai érzék, a munkásosztály elhivatottságának tudata késztette a munkásokat a műszakiakkal való összefogásra. A kőbányai Dreher Sörgyárban az üzemi bizottság tagjainak sorában az üzem különböző beosztású munkavállalóit találjuk. A MÁV Északi Főműhely 13 tagú üzemi bizottságában két mérnök \esz részt. Az Autótaxi 9 tagú üzemi bizottságában 8 munkás és 1 vezető adminisztratív beosztott van. A Chinoin Gyógyszergyárban a 7 munkás mellett 2 mérnök foglalt helyet, a Kemény Antal Szerszámgépgyárban a 7 tagú üzemi bizottságnak 4 munkás tagja volt. Sorolhatnám tovább a példákat. Általános tapasztalat, hogy hasonló arányok alakultak ki mindenütt, csak elvétve voltak olyan üzemi bizottságok, ahol az üzem értelmiségiéit, adminisztratív munkavállalóit az üzemi bizottság munkáiból kirekesztették. Az üzemi bizottságok első üléseiről fennmaradt rövid beszámolók, jegyzőkönyvek egyértelműen kifejezik, hogy a munkásosztály helyesen ismerte fel legfontosabb feladatát; magáévá tette a kommunista párt felhívását s első tennivalóját az üzemek helyreállításában, a termelés mihamarabbi megindításában jelölte meg. A testületek ülései mind kivétel nélkül az önként vállalt munka krónikái, melyben a magukszabta termelési feladatok következetes végrehajtását kérik számon időről-időre.46 Lehet-e meghatottság nélkül olvasni a jegyzőkönyveket, amelyekben a munkások egyszerű szavakkal, és tollforgatáshoz nem szokott kézzel írva jelentik, hogy ,,az üzem termelőképes állapotban van és rövidesen 110—120 munkást tud foglalkoztatni".47 „Általános a munkásság törekvése az üzem megindítására"4 8 — írják a Ganz Wagon munkásai. „Az üzemi bizottság és a főnökség célkitűzése minél több 43 PI. Arch. 2/16—77. 44 PI. Arch. Bp/XXII-1. 45 PI. Arch. 1/11—28. Jelentés a Magyar Kommunista Párt működéséről 1944— 1945 május. 46 Az üzemi bizottságok újjáépítő munkájának gazdasági feltételeit és eredményeit taglalni nem lehet e tanulmány feladata. Az újjáépítés előzményeit és a gazdasági talpraállás útját szemléltetően és részletesen elemzi Berend T. Iván : Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—48 (Közgazdasági és Jogi Kiadó. 1962) című könyvében, elsősorban „Háborús pusztítás és az újjáépítés első lépései 1945 tavaszán", továbbá: „A gazdasági talpraállás útjának a gazdaságpolitika főfeladatainak kibontakozása" c. fejezetekben. 17 Egyesült Műszer-Szerszámgép és Felvonógyár. PI. Arch. 2/16—77. 48 Ganz Wagon PI. Arch. 2/16—99.
