Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
806 SÁGVÁRI ÁGNES Jellemző a helyzetre, hogy még a tőkések is a kommunista pártnak küldték jelentéseiket, onnan vártak döntést. Egyes tőkés érdekeltségek más indítékok alapján fordultak jelentéseikkel a Mi^yar Kommunista Párthoz. Az Elzett szociáldemokrata többségű üzemi bizottsága is a kommunista pártnak küld beszámolót.3 8 Az Első Magyar Pamutipar Rt. jelentését a kommunista pártnak a vállalat igazgatója, az üzemi bizottság tagjaként és annak megbízásából írja alá. Ezek, számítva arra, hogy az átmeneti állapot valamiképpen stabilizálódik, ilyen módon kívántak a baloldali kormányzatnál előnyre szert tenni. Jobboldali előretörés esetén kezdeti „kisiklásukat" a kommunista párt kényszerével fedezték volna. (Ez történt aMFTR-nél, ahol egy, a régi vezetéshez közelálló értelmiségi állt az üzemi bizottság élén.) . Az üzemi bizottságok megalakulásának számos módia sorakozik, mely szemléltetően bizonyítja a mozgalom öntevékeny jellegét. Mutatja azt e szervek változatos elnevezése is, melyek kezdetben munkásbizottság, üzemi tanács, üzemi választmány, munkástanács, területi munkásbizottság nevet viselték. Az elnevezések sokasága azonban nem a spontaneitás jeleit viseli, hanem azonos tartalmat fejezett ki á különféle gyári kollektívák elgondolásai szerint. Az üzemi bizottságok voltak, mint említettük, ez időszak legátfogóbb, a termelési egységekhez kaprsoldóó tömeg szervezetei. Népszerűségüket fokozta a bizottságok megalakulásának mélyen demokratikus és forradalmi módja. Tudomásunk szerint egyetlen olyan üzemi bizottság nem akadt, amely magát nevezte volna ki. Az üzemi bizottságokat mindenütt — az adott körülményekhez képest — a munkásdemokrácia jegyében széles munkástömegek választották meg. Népszerűségük magyarázata is abban rejlik, hogy a gyári alkalmazottak magukénak érezték. A MÁV Északi Főműhelyben az első napon munkára jelentkező 300 munkás választotta meg a 13 tagú üzemi bizottságot.3 9 A Dunai Rt. telepén „. . .munkavállalóink érdekeinek védelmére üzemi tanács alakult — írja az 1. sz. körözvény —, melyet január 26-án a munkásság saját kebeléből választott. A választás ideiglenes és addig van érvényben, míg az egyes üzemek produktív munkájukat el nem kezdik."4 " A Ganz Wagonban január 29-én szakszervezeti gyűlést tartottak. Ezen ismertették az üzemi bizottság feladatát és megválasztották az üzemi bizottságot is.4 1 О ^ О A választás és a megbízatás a fő törekvéseket illetően egy nevezőre hozta a különböző múltú és világnézetű embereket, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül. Fenti megállapítást igazolja a műszaki értelmiségiek nagy száma, akiket az üzemi bizottságok aktivizáltak, megbízva őket a vállalatok vezetésével. Erről adnak számot a beszámoló jelentések is. A Papír- és Nyersfedéllemezgyár Rt. üzemi bizottsága jelenti a Budapesti Nemzeti Bizottságnak: „. . .a gyár a munkásság által megválasztott üzemi bizottság, valamint arra képzett szakember vezetése alatt áll". A BSZKRT kommunista vezetés alatt álló központi üzemi bizottsága megalakulása után azonnal kijelölte a szakszolgálatok ideiglenes vezetőit és kiadta az utasítást arra, hogy a vasútvállalatnál a szükségessé váló romeltakarítási és helyreállítási munkálatok azonnal kezdődjenek meg.4 2 A Dreher-Haggenmacher Első 38 PT. Arch, a/16—99. jan. 30-i és febr. 9-i jelentés. 39 PI. Arch. 2/16—99. j m. 16-i jelentés. 40 PI. Arch. 2/16—77. I. sz. körözvény, jan. 30. 41 PI. Arch. 2/16—99. jan. 29-i jelentós. « Pl. Arc-h. 2/16—99a.
