Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
804 SÁGVÁRI ÁGNES jelölőbizottságot, köztük a kommunista értelmiség képviselőjét, Ajtai Miklóst) megválasztották az ideiglenes üzemi bizottságot".2 8 így történt aztán, hogy a legtöbb helyen előbb alakult meg az üzemi bizottság, mint a kommunista párt helyi szervezete, gyakran heteken át egybefonódott tevékenységük. Magyarázza ezt a szervezőképes vezetők kis száma is, de még inkább talán az, liogv nem akarták az erőket megbontani a termelés megindítása előtt. Közrejátszott a Magyar Kommunista Pártban uralkodó centralizált szervezési elv is, mely az üzemi szervezetek alapítását még nem tartotta időszerűnek, és a pártéietet a kerületi és városi központokban tömörítette. A Magyar Pamutiparnál például az iizem január 17-én kezdte meg a termelést, 21-én alakult az üzemi bizottság, a kommunista párt szervezete viszont csak február első napjaiban mondotta ki megalakulását. A Hazai Fésűsfonóban egybegyűlt régi harcosok (Szabó Károly és mások) visszaemlékezése nyomán kirajzolódó kép a következő: „Még tombolt a fasiszta terror, amikor 1944. szeptember 12-én a gyár régi dolgozói közül néhányan, jórészt szervezett munkások titokban összejöttek és megalakították az üzemi bizottságot. Ezen az ülésen megbeszélték, hogy a szovjet csapatok előnyomulása következtében hamarosan várható a felszabadulás, ezért nekik, mint a munkásság képviselőinek gondoskodni kell a folyamatos termelő munka biztosításáról. A tőkések távozása után megvalósítani a gyár munkásvezetését." Néhány hónap múlva „az iizemi bizottság kommunista érzelmű tagjai az ostrom alatt kezdték el szervezni a kommunista pártot az üzemen belül". Aztán 1945. január 11-én, a felszabadulást követő napon javaslatot tettek az üzemi bizottság kibővítésére újabb dolgozókkal, ezt a legális újjászervezést végre is hajtották ,,. . . kezdetben a munkásság különböző szervezetei nem határolhatók el egymástól. A szakszervezeti, a pártmunka és az üzemi bizottsági tevékenysége szorosan összefonódott. . ,"2 9 A Salgótarjáni Acélgyárban is 1944. december 26-án alakult 7-es bizottság néven az üzemi bizottság. Ezt követően csak 3 hónap elteltével került sor a Magyar Kommunista Párt önálló alapszervezetének létrehozására. A kommunista pártot az üzemrészek ben általában a szakszervezeti megbízottak szervezték.3 0 A Hazai Pamutszövőben a kerületi pártbizottság irányításával január 10-én alakult az üzemi bizottság, mely heteken át az egész üzem mozgalmi életének összefogó szerve volt.3 1 Az Elektromos Műveknél dolgozó baloldaliak első ténykedése is üzemi tanács alakítása volt, csak az ezt követő héten került sor arra, hogy közülük a legöntudatosabbak a pártszervezkedést megkezdjék.3 2 Helyénvaló felhívni a figyelmet e jelenségre a kommunista mozgalom fejlődésének szempontjából is. A kommunista pártnak a horthysta terrorral küzdve csak kevés helyen sikerült tartósan üzemi szervezetet létrehoznia. Ezért azonnal a felszabadulás után nem látszott reálisnak gyári kommunista alapszervezetek létesítése, és sürgetőbb volt a meglevő pártkáderek számba-28 PI. Arch. 2/lü—-77. 29 PT. Arch. A Közgazdasági Egyetem hallgatóinak gyűjtése. 30 PI. Arch. Becski György és Jakab Zoltán, a Közgazdasági Egyetem hallgatóinak gyűjtése. 31 PT. Arch. Döbrentei Károly visszaemlékezése, 1960. 32 PI. Arch. Bartel Károly visszaemlékezése. Hasonló tapasztalatok voltak a MÁV Északi Főműhelyben is, ahol előbb volt üzemi bizottság, mint kommunista pártszervezet, pártkapcsolatuk a kőbányai pártbizottság volt. PI. Arch. 2/16—99/a.
