Századok – 1962

Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795

AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA (1945) 805 vétele, összpontosítása, a hatalom gyakorlása és a politikai élet számára döntőfontosságú közigazgatási egységeknél. Másrészt az üzemi munkásszer­vezetek néhány hónapos működése hasznos és forradalmi időkhöz méltóan gyorsan ható politikai iskolának minősült, mely nevelte az üzemi dolgozókat. Nem egy esetben az üzemi bizottságok eredetileg pártonkívüli és szociál­demokrata tagjai a tudatosság olyan fokára jutottak el, hogy szükségét érezték kommunista alapszerv létesítésének. A kommunista vezetés irányelveit általános, országos érvényűvé avatta a kommunista párt részvétele a kormányban, az országos sajtó szervező, agitációs szerepe, a párt kezdeményezésére indított akciók. A kommunista vezetés elve nem feltétlenül követelte meg és sürgette helyi alapszervek életrehívását, amíg annak feltételei nem érlelődtek meg. A munkásmozgalom legjobbjai nem jelszavak, hanem tetteik alapján csatlakoztak a kommunis­tákhoz. Az üzemi bizottságokban végzendő nehéz és felelősségteljes munka biztosítéka volt a helyes káderkiválasztásnak, óvta a pártot karrieristák beáramlásától. A munkás tömegmozgalom valóban a párt előiskolája lett. Ez az üzemi bizottságok nagy érdeme.3 3 Néhány helyen szociáldemokraták alakítottak üzemi bizottságot a kom­munista párt által meghirdetett célok alapján. Ez is igazolta a kommunisták helyes irányvonalát, amikor nem a sajátos pártszervezési célokat, hanem az összmunkásság érdekeit szolgáló kezdeményezéseket állították munkájuk középpontjába. Kezdetben az együttműködés nem is a két munkáspárt szer­vezetei között épült ki, hanem évtizedek óta egyhelyütt dolgozó munkatársak közös tehervállalása volt, olyanoké, akik adott körülmények folytán a két munkáspárt egyikébe léptek be. A fő-, de még a részkérdésekben is teljes volt az összhang. A Gránit-gyárban a szociáldemokrata és kommunista mun­kások közös szabálytervezetet készítettek az üzemi bizottságok működéséről, és ennek megvalósítását követelték a megyei közigazgatástól.3 1 Közös együtt­működésről tanúskodik a BSZKRT szociáldemokrata pártszervezetének munkája is.3 5 Még ott is, ahol az üzemi bizottságok kizárólag szociáldemok­ratákból álltak, - mint pl. a Bosch Kft-nél — ott is a jelenléti ív közös rész­vételről tanúskodik.36 Bekapcsolódott a szervezésbe az 1945. január 18-án alakult egységes Szakszervezeti Tanács vezető gárdája, majd a sorra újjáalakuló szakszer­vezeti központok is.3 7 Nagyrészt kommunisták vállalták a szervezést, mert a szakszervezeti központok szociáldemokrata funkcionáriusai — főleg a régiek — idegenkedtek a széles hatáskörrel rendelkező üzemi bizottságok hálózatától, mindegyre a bizalmi rendszer elavult vágányára akarták az e kereteket mái­régen szétfeszítő szakszervezeti mozgalmat terelni. Ennek politikai és eszmei okaira később visszatérünk. 33 ,,Régi szabály a kommunista pártokban, hogy a helyes pártópítés oly módon történik, hogy a párt tömegagitáeiót folytat a célkitűzésekért. Mozgósítja a tömeget, például a gazdasági kérdések megoldására, a hatalom megerősítésére és így tovább. Ezzel a legjobb, legaktívabb emberek kerülnek közel a párthoz. Ök már dolgoznak a párt céljai­ért, harcolnak értük, és ez adja meg az alapot, hogy azután a párt tagjaivá váljanak. Ez az egészséges." Kádár János : Szilárd népi hatalom, független Magyarország. Bpest, Kossuth. 1958. 198. 1. 31 PI. Arch. Bp/XXII—1. 35 PI. Arch. 253/5. februári jelentés a SZDP üzemszervezési osztályának. 36 PI. Arch. 2/16—77. febr. 10-i jkv. 37 Kossá István visszaemlékezése. 1960. jún. 19. (Saját gyűjtés.)

Next

/
Thumbnails
Contents