Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA (1945) 805 vétele, összpontosítása, a hatalom gyakorlása és a politikai élet számára döntőfontosságú közigazgatási egységeknél. Másrészt az üzemi munkásszervezetek néhány hónapos működése hasznos és forradalmi időkhöz méltóan gyorsan ható politikai iskolának minősült, mely nevelte az üzemi dolgozókat. Nem egy esetben az üzemi bizottságok eredetileg pártonkívüli és szociáldemokrata tagjai a tudatosság olyan fokára jutottak el, hogy szükségét érezték kommunista alapszerv létesítésének. A kommunista vezetés irányelveit általános, országos érvényűvé avatta a kommunista párt részvétele a kormányban, az országos sajtó szervező, agitációs szerepe, a párt kezdeményezésére indított akciók. A kommunista vezetés elve nem feltétlenül követelte meg és sürgette helyi alapszervek életrehívását, amíg annak feltételei nem érlelődtek meg. A munkásmozgalom legjobbjai nem jelszavak, hanem tetteik alapján csatlakoztak a kommunistákhoz. Az üzemi bizottságokban végzendő nehéz és felelősségteljes munka biztosítéka volt a helyes káderkiválasztásnak, óvta a pártot karrieristák beáramlásától. A munkás tömegmozgalom valóban a párt előiskolája lett. Ez az üzemi bizottságok nagy érdeme.3 3 Néhány helyen szociáldemokraták alakítottak üzemi bizottságot a kommunista párt által meghirdetett célok alapján. Ez is igazolta a kommunisták helyes irányvonalát, amikor nem a sajátos pártszervezési célokat, hanem az összmunkásság érdekeit szolgáló kezdeményezéseket állították munkájuk középpontjába. Kezdetben az együttműködés nem is a két munkáspárt szervezetei között épült ki, hanem évtizedek óta egyhelyütt dolgozó munkatársak közös tehervállalása volt, olyanoké, akik adott körülmények folytán a két munkáspárt egyikébe léptek be. A fő-, de még a részkérdésekben is teljes volt az összhang. A Gránit-gyárban a szociáldemokrata és kommunista munkások közös szabálytervezetet készítettek az üzemi bizottságok működéséről, és ennek megvalósítását követelték a megyei közigazgatástól.3 1 Közös együttműködésről tanúskodik a BSZKRT szociáldemokrata pártszervezetének munkája is.3 5 Még ott is, ahol az üzemi bizottságok kizárólag szociáldemokratákból álltak, - mint pl. a Bosch Kft-nél — ott is a jelenléti ív közös részvételről tanúskodik.36 Bekapcsolódott a szervezésbe az 1945. január 18-án alakult egységes Szakszervezeti Tanács vezető gárdája, majd a sorra újjáalakuló szakszervezeti központok is.3 7 Nagyrészt kommunisták vállalták a szervezést, mert a szakszervezeti központok szociáldemokrata funkcionáriusai — főleg a régiek — idegenkedtek a széles hatáskörrel rendelkező üzemi bizottságok hálózatától, mindegyre a bizalmi rendszer elavult vágányára akarták az e kereteket máirégen szétfeszítő szakszervezeti mozgalmat terelni. Ennek politikai és eszmei okaira később visszatérünk. 33 ,,Régi szabály a kommunista pártokban, hogy a helyes pártópítés oly módon történik, hogy a párt tömegagitáeiót folytat a célkitűzésekért. Mozgósítja a tömeget, például a gazdasági kérdések megoldására, a hatalom megerősítésére és így tovább. Ezzel a legjobb, legaktívabb emberek kerülnek közel a párthoz. Ök már dolgoznak a párt céljaiért, harcolnak értük, és ez adja meg az alapot, hogy azután a párt tagjaivá váljanak. Ez az egészséges." Kádár János : Szilárd népi hatalom, független Magyarország. Bpest, Kossuth. 1958. 198. 1. 31 PI. Arch. Bp/XXII—1. 35 PI. Arch. 253/5. februári jelentés a SZDP üzemszervezési osztályának. 36 PI. Arch. 2/16—77. febr. 10-i jkv. 37 Kossá István visszaemlékezése. 1960. jún. 19. (Saját gyűjtés.)
