Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
AZ CZKMi BIZOTTSÁGOK M KG A LAK U J.ÁSA (104&) 803 nem foglalkozhat közvetlenül a termelés kérdéseivel, azonban a pillanatnyi szükség mértékéig bele kell nyúlnunk". A jövőben az üzemi bizottságok fognak a termeléssel foglalkozni.21 A kommunista párt nagy támogatást nyújtott az üzemi bizottságok rr. egalakításához, bár akkortájt még távolról sem tudta azt egységes mederbe összefogni. Nem kétséges viszont, hogy a vállalatok legtöbbjében az ott dolgozó kommunisták, baloldali munkások elhatározása hívta életre az üzemi bizottságokat. Ezek dolgoztak legjobban; azért, mert a helyi ismeretekkel rendelkező emberek tudták, kire támaszkodhatnak, kitől mit várhatnak, a tennivalókat pontosan tudták megjelölni. Az Egyesült Műszer-Szerszámgép-és Felvonógyár Csáki utcai telepén az ,,üzemi bizottság megválasztása előtt a pártmegbízott ismertette az üzemek szervezésének módját, megindításának előfeltételeit".2 2 A Csepeli Szabad Kikötő ügyeit a felszabadulás óta 5 tagú üzemi bizottság intézi. Az öt közül van kettő, akit a kikötő besúgói a múlt év tavaszán halálbányába hurcoltattak.2 3 A Magyar Pamutiparban az üzemi bizottságot Brezina Lajos szervezte, akit 1941-ben szabotázsra bújtogatás vádjával internáltak, kiszabadulása után az üzemben baloldali magatartásával nagy népszerűségre tett szert.2 4 Az Első Magyar Gyapjúmosóban a kommunista párt küldöttének politikai beszámolója nyomán állították össze az üzemi bizottság programját. Ugyanígy zajlott le a választás a Fémtömegcikk Tubus Rt. üzemi gyűlésén is.2 5 Másutt egyszerűen, a szervezett munkások és baloldali gondolkodású értelmiségiek legjobb belátásuk szerint gyári munkásszervezeteket alapítottak. Természetesnek tartották, hogy jelentésükkel, pártállásuktól függetlenül a kommunista párthoz forduljanak, tőle várjanak segítséget, útmutatást. A Sorg Antal Építőipari Rt. a kommunista párt központjának küld jelentést. Értesítette, hogy ,,az üzemi tanácsba 5 munkást választottak, mind szervezett munkás. Ezek mellett beválasztottak 3 főt a vezetőségből és egy tisztviselőt." A kommunista pártnak küldte beszámolóját a MFTR, a Vízművek káposztásmegyeri telepe és mások is.20 Rendszeressé vált a szervezés, mikor az alig néhány napja alakult területi és kerületi pártvégrehajtó bizottságok tagjai sorra járták az üzemeket és röpgyűléseken világosították fel a dolgozókat jogaikról, javaslatot tettek üzemi munkásszervezetek létesítésére. A Chinoinban, a Fémlemezárugyárban, a Községi Kenyérgyárban, a MFTR és a Duna Gőzhajózási Rt. vállalataiban, az Astra Kábel- és Gumiárugyárban nyomon követhető ez a jelentésekből is. A Fegyvergyár helyzetéről szóló beszámoló így tudósítja a kommunista pártot: ,,A Kommunista Párt pesterzsébeti székházában összehívtam a régi, megbízható szervezett munkásság képviselőit, illetve azokat a műszaki vezetőket, akiknek múltbeli politikai szereplése záloga lehet annak, hogy a gyár jövő vezetésében résztvehessen. Belőlük megalakítjuk az üzemi bizottságot".27 Január 19-én a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Gyár RT-ben készült jegyzőkönyv pedig szűkszavúan közölte: „1945 január 18-án a rákospalotai kommunista párt kezdeményezésére az alábbi baloldali munkások (felsorolja a 24 tagú 21 PI. Arch. 2/5—7. 22 Uo. 23 Szabad Nép, 1945. ápr. 1. 24 PI. Arch. Közgazdasági Egyetem hallgatóinak gyűjtése. *> PI. Arch. 2/16—77. dátumnélküli jelentés. 26 PI. Arch. 2/16—77. 1945. jan. 29-i jelentés. 27 PI. Arch. 2/16—99. 7*
