Századok – 1962
Tanulmányok - Diószegi István: Az 1870. július 18-i közös minisztertanács 705
AZ 1870. JÚLIUS 18-1 KÖZÖS MINISZTERTANÁCS 739 volt az általános vélemény. Csupán Kuhnnál merül fel az ellenkező lehetőség, de nála is csupán egy katasztrofális, ezért valószínűtlen alternatívában.176 Konkrét beavatkozási tervét (a porosz győzelem megelőzésére) ő is teljesen hibás feltételezésre építi, arra, hogy a dél-német államok semlegesek maradnak; aminek ellenkezőjéről már a minisztertanács napján meggyőződhetett.17 7 A távlataiban és részleteiben egyaránt hibás terv azonban részint azért, mert komoly hatalmi erő állt mögötte, részint mert (legalábbis első két fázisát tekintve) más elképzelésekkel egybeesett, látszólag elindult a megvalósulás útján. ABeust-féle,,Trias-Plan"koncepció a francia—porosz háború teremtette helyzetben reálisnak tűnt. A külügyminiszter taktikai terve nem egyéb, mint e koncepció konkrét alkalmazása egy konkrét külpolitikai helyzetre. Várakozás—felkészülés—semlegességi nyilatkozat—akcióba lépés, ez a négy momentum adja Beust elgondolásának sémáját. A várakozás nála nem elsősorban katonai meggondolásokból fakad, mint az „udvari pártnál", hanem mély külpolitikai belátásból: Ausztria-Magyarország nem állhat nyiltan a német nemzeti érdekeket megsértő Franciaország pártjára („intenünk kell őt a német nemzeti öntudat megsértésétől"17 8 — mondja még a tanácskozáson is). Ehelyett ki kell várni, amíg az események kedvezően alakulnak Franciaország és így Ausztria-Magyarország számára. S hogy Ausztria-Magyarország a döntő katonai sikerek után érvényesíteni tudja szavát a német újjárendezésben, katonailag megfelelően fel kell készülnie („ha úgy adódnék, hogy békés közvetítőként lépünk fel, akkor is szükségünk van fegyvereink erejére"179 ), innen a terv második lépésének, az általános mozgósításnak szükségessége. Ez egyébként bizonyos védelmi megfontolásokból is indokolt („ha más államok, nevezetesen keleti szomszédunk magatartását nézzük, felvetődik a kérdés, fenntarthatjuk-e továbbra is eddigi tétlen magatartásunkat. . .").18 0 S a szükségesség egyúttal hasznos is, mert az eredetileg más céllal elkezdett fegyverkezést a közvélemény előtt igazolni lehet („amint a közvéleményt is fel kell arról világosítani, hogy a kormány a hadi készülődések elrendelésével nem könnyelmű harcikedvet, hanem az ország minden oldalról való biztosítását célzó parancsot követ"181 ). A semlegességi nyilatkozat, a terv harmadik lépcsője csupán a kényszerítő külpolitikai körülmények miatt fogadta el: Beust ezzel a diplomáciai húzással akarta az általános mozgósítást leplezni Oroszország előtt. Az akcióba lépésre Franciaország döntő katonai győzelme után kerülhetne sor, amely a helyzettől függően lehetne diplomáciai vagy katonai jellegű. 176 Wertlieimer : i. m. 614. 1. 177 „Graf Bray scheint dem preussischen Gesandten bereits die militärische Mitwirkung zugesagt haben" — jelentette mór júl. 15-én a Monarchia müncheni követe. Bruck an Beust München, 15. Juli 1870. HIIStA Min. des Äußern. Polit, Archiv. IV. Bayern, Fasc. 41. 178 ,,. . . es vor einer Provozirung des deutschen Nationalbewusstseins zu warnen." Ministerrath 18. Juli 1870. 179 ,,. . . wenn wir friedlich vermittelnd eintreten wollen, nöthig bewaffnet zu sein." Uo. 180 „Sehe man aber auf die Haltung anderer Staaten, namentlich auf jene unseres Nachbars im Osten, so frage sich, ob bisherige Passivität noch weiterhin eingehalten werden könne." Uo. 181 ,,. . . so wie man auch die öffentliche Meinung darüber aufklären solle, dass die Regierung mit der Anordnung von Rüstungen nicht der Eingebung leichtsinniger Kriegslust, sondern dem Gebote der Sicherung des Reiches nach allen Seiten folge." Uo. 3*
