Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN A MILLENNIUM ÉVTIZEDÉBEN (П. rész)* A megye parasztsága felbomlásának fontosabb tényezői Ezzel a fő kérdéssel kapcsolatban először azoknak a tényezőknek felvázolását kíséreljük meg, amelyek a tőkének a mezőgazdaságba való behatolása révén nagymértékben siettették a dolgozó parasztság felbomlásának folyamatát: a földbérleti rendszer kiterjedése, a banktőke és a jelzálogrendszer szerepe, a szövetkezeti kísérletek, a regresszív jellegű adózás és pótadózás stb. A továbbiakban pedig azokkal a gátló tényezőkkel foglalkozunk, amelyek a piacra termelő árugazdaság fejletlenségén alapuló ledolgozási rendszer, a munka- és pénzuzsora, a párbér, az angária, a közmunkakényszer stb. révén feudális és félfeudális vonásokkal tartóztatták fel a dolgozóparasztság felbomlásának viszonylag igen gyors menetét a megyében. 1. A földbérleti rendszer kiterjedése Szolnok megyében Nemcsak a tőkés agrárfejlődés fokának és mértékének megközelítően pontos meghatározása, hanem az agrárfejlődés kétféle útjának jellemző vonásai szempontjából is döntő jelentősége van a földbérleti rendszer kiterjedésére vonatkozó vizsgálódásnak. A földbérleti rendszer lényege az, hogy nagy mértékben meglazul a kapcsolat a földtulajdon és a földtulajdonos között, s a föld igazi gazdája az lesz, aki pénzzel rendelkezik a földbérlethez. „A kapitalista földbirtok azt jelenti, hogy a föld annak a birtokában van, akinek van tőkéje, s a legjobban alkalmazkodik a piachoz. Bárkinek a tulajdonában van is a föld, akár a régi földesúr, akár az állam vagy a juttatott telkes paraszt tulajdonában, — a föld így sem, amúgy sem kerülheti el a gazda kezét, aki mindig bérbe veheti. A bérlet növekszik minden kapitalista országban a földbirtok legkülönbözőbb formái mellett ... A bérlet mellett a legegyszerűbben, a legkönnyebben lehet hozzáidomítani a földhasználatot a piachoz" — állapítja meg Lenin a fejlett tőkés agrárrendszer jellemzése során.50 A bérföldek nagyságára vonatkozó kimutatások azt igazolják, hogy a földbérleti rendszer viszonylagos kiterjedése elsősorban a megye nagybirtokosainak bérbeadó tevékenységével, illetve a gazdag kereskedő- és banktőkés burzsoázia fokozott bérbevevői tevékenységével függött össze különösen a nagybirtokos övezetben. Ugyanakkor a jászkun redemptus övezetekben — ahol nagybirtok csak elvétve akadt — tőkés nagybérlet sem fordulhatott elő. Itt a közép- és kisbérletek voltak jelentősebbek, de ezek javarésze megfelelő piac és a belterjes gazdálkodáshoz szük* A tanulmány I. részét a Századok 1961. évi 4 — 5. számában közöltük. 50 V. I. Lenin : Az agrárkérdésről. A sztolipini és a narodnyik agrárprogram összehasonlítása. Bpest. 1950. II. köt. 137. 1.
