Századok – 1962

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64

A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 65 séges tőke korlátozottsága miatt valósággal rablógazdálkodást folytattak. „A bérlő természetesen azon van, hogy a drága bérföldet a maga előnyére kihasználja, illetve kizsarolja; nem törődvén az utána következővel, még kevésbé a földtulajdonossal" —- írja jelentésében a Gazdasági Egyesület jászsági alelnöke.5

1 Hogy a föld tőkés birtoklásának a földtulajdontól való elválasztása, tehát a földbirtok és a földtulajdonos közötti kapcsolat meglazulása milyen mértékű lehetett a megyében, vizsgáljuk meg az alábbi kimutatások adatait, amelyek főként jászkunsági viszonylatban igen sok hibaforrást tartalmaznak, mert a 100 holdon aluli bérföldek nagyságát nem tüntetik fel, s így a falusi és a mezővárosi kereskedőtőkés és agrárburzsoá rétegek bérleti tevékenységét számszerűen nem lehet megállapítani. Összterület kh tulajdonosi kh haszonélvezeti kh tőkés bérlet % Jászsági felső j 78 217 62 968 5 310 9 939 kh = 12,70 Jászsági alsó j 140 523 100 034 4 836 35 653 „ = 25,37 Tiszai felső j 161 594 118 903 1 389 41 302 „ = 25,56 Tiszai közép j 113 925 79 906 898 33 121 „ = 29,07 Tiszai alsó j 129 760 96 320 3 328 30 112 „ = 23,12 Jászberény város 47 980 42 440 1 966 3 574 „ = 7,45 Karczag város 67 286 60 767 1 222 5 297 „ = 7,86 Mezőtúr város 70 825 52 340 1 254 17 231 „ = 24,34 Szolnok város 24 305 21 355 575 2 375 „ = 9,77 Túrkeve város 32 169 23 964 2 175 6 030 „ = 18,74 Kisújszállás város 35 837 26 775 533 8 529 „ = 23,74 Szolnok megye összesen .... 902 421 685 772 23 486 193 163 kh = 21,41 Arról tanúskodnak ezek az adatok,5

2

hogy a bérleti rendszer döntő súllyal a tiszai középjárásban terjedt el, ahol a gazdaságok területének majdnem fele, mintegy 56 115 kat. hold tartozott a nagybirtokhoz. Itt a gr. Almássy-, a Szapáry-, a Lamberg-, a Desewffy-, a báró Vay-, a Schwartz-, a Léderer-, a Török-féle birtokok, a Baldácsy ref. alapítvány és a szatmári r. k. káptalan nagybirtokai szerepelnek a Gazdacímtárban tőkés bérletként a következő nagybérlőkkel: Ehrlich Salamon, Klein Miksa, Kovásznay Zsigmond, Kohn Gábor, Schweiger Lajos, Bäsch Lajos, Léderer Arthur és tsa., a Léderertestvérek stb. Megközelítően hasonló a helyzet a tiszai felső járásban is, ahol a gróf Nemes Vincéné, a lig. Ahrenberg Károlyné-, a gr. Zamoyszkyné-, a gr. Szeniczey Ödönné-, a Losonczy-, a Strassburger-, a Klein-, a Rozenfeld-féle nagybérletek, továbbá jónéhány vallásalapítványi nagybirtok állott tőkés bérletben. Itt Bakó Péter dr. és társai, B1 yer Lajos, Herczog Péter, Tóth István és tsa., Klein Miksa, Rozenfeld Zsigmond stb. nagybérlők szerepeltek. A jászsági alsó járás hozzácsatolt Tisza menti részein, tehát még mindig a nem-redemptus nagybirtokos övezetben, a Csáky-grófok, Kohner Adolf, 61

Antal Sándor : A jász föld és népe. Jászapáti, 1903. Vö. a 16. sz. jegyzetet. 52

A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Bpest. 1897. I. köt. 294. 1. A haszonélvezeti birtok lényegében szintén önkezelésben tartott birtok, gazdaság, amelyet a haszonélvező a tulajdonos beleegyezésével földhaszonbérletbe is kiadhatott. 5 Századok