Századok – 1962

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A „haza” fogalma az osztálytársadalmakban 393

5159 3 A ,.HAZA" FOGALMA AZ OSZTÁLYTÁRSADALMAKBAN (Hozzászólás Molnár Erik: Ideológiai kérdések a feudalizmusban c. tanulmányához* ) Molnár Erik évek óta éles elvi harcot folytat a nacionalizmus ideológiai megnyilvánulásai ellen: a nacionalizmus ellen, amely — különböző forrásokból táplálkozva s különböző alakokat öltve — a főveszélyt jelenti kulturálisideológiai életünkben. Ennek a harcnak nagy tudományos és politikai jelentősége van. Molnár Erik jelen tanulmánya, kivált annak második fejezete (A „haza" fogalma a feudalizmus korszakában. Történelmi Szemle, 1961. 3. 269—278. 1.), amely a mai vita alapjául szolgál, további állomás ebben a harcban; új, igen fontos mozzanatokat tartalmaz a szerző eddigi cikkeihez, előadásaihoz képest is. Felveti a haza fogalmának, eszméjének a kérdését az osztály társadalmakban, különösen pedig a feudalizmus korszakában; s a kérdésre olyan választ ad, amely a nacionalista torzításokkal gyökerükben leszámoló marxista válasz, — olyan választ ad, amelynek döntő vonatkozásaival teljesen egyetértek, és a fejtegetés számos mozzanatát a marxista teória alkotó alkalmazásának tartom. Rendkívül meggyőzőnek érzem annak kifejtését — és ez úgyszólván a legdöntőbb —, hogy a haza fogalma, mint ideológiai forma, tartalmát, osztálytartalmát tekintve gyökeresen különböző a feudalizmusban, a kapitalizmusban, a szocializmusban; hogy az osztályok feletti haza eszméje osztály társadalomban nem a valóságos viszonyokat tükrözi, nem az osztályok valaminő objektíven létező érdekközösségét fejezi ki, ami a valóságban általában nem áll fenn, hanem éppen a fejetetejére állított, hamis, szubjektív, ideológiai tükörképe az antagonisztikus osztályok kiegyenlíthetetlen érdekellentétének. Igen meggyőzőnek érzem a Kommunista Kiáltvány ismert tételének értelmezését: az osztályok érdekellentétén alapuló burzsoá társadalomban a haza eszméje nem fejezheti ki a burzsoázia és a proletariátus objektív érdekközösségét, mert ilyen érdekközösség nem létezik, hanem éppen az osztálymegtévesztést szolgáló hamis ideológiák egyike, s hozzá igen jelentős, ha nem legjelentősebb formája. Stb. Amikor a továbbiakban néhány széljegyzetet fűzök a tanulmányban foglaltakhoz, hangsúlyozni szeretném: maguk e megjegyzéseim is aligha születtek volna meg Molnár Erik tanulmánya nélkül, — azon gondolati ösztönzések, problémaindítások nélkül, melyekben — mint a szerző minden munkája — jelen tanulmányrészlete is igen gazdag. Legyen szabad abból a tételből kiindulnom, amelynek jelentőségét a szerző méltán hangsúlyozza, s amely igen fontos szerepet tölt be fejtegetései* Elhangzott a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1961. dec. 1-én tartott, Molnár Erik akadémikus tanulmányának megbeszélésére egybehívott közös vitaülésén. £ è * titfWtf» S] 1 Századuk