Századok – 1962

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Fügedi Erik) 353

ККбШКА 359 írott tanulmányát, Molnár Eriknek az elmúlt 15 esztendő történetírásáról szóló beszámolóját, továbbá Pach Zs. Pálnak és Elekes Lajosnak a főiskolai tankönyv 1/2 kötetének átdolgozásához készített „Irányelveit" említette meg. Az előző időszakhoz képest javulás mutatkozott a folyóirat többi rovatában, nemcsak a megélénkült vita-rovatban, hanem a Társulat és a történettudomány eseményeiről számot adó Krónikában, a félévenként közölt bibliográfiában és ismertetéseiben is. Az eredmények mellett még jelentkező hiányosságokat a szerkesztőbizottság jól ismeri, így az elvi és módszertani, valamint a legújabb korral és a népi demokratikus korszakkai foglalkozó tanulmányok alacsony számát, a vita rovatban még itt-ott felbukkanó személyeskedő hangot, az ismertetések számának a növekvő bel- és külföldi irodalom számával szembeni elmaradását, az ismertetések kritikai oldalának elhanyagolását. Ezek a jelenségek azzal a kötelezettséggel járnak, hogy a jövőben a folyóiratnak „az eddiginél nagyobb gondot kell fordítania szervező, kezdeményező szerepének kimunkálására, továbbá a tervezési munka megjavítására". A Századok ós az olvasók közti kapcsolat kiszélesítése érdekében Budapesten és vidéken egyaránt szükséges olvasóankétok rendezése. A folyóirat technikai feltételeiben még nem állt be olyan változás, amely a szerkesztőbizottság által vállalt feladatokkal arányban állana. A szerkesztőség kis létszáma, az ív terjedelem ós a szerzői tiszteletdíj alacsony volta, továbbá a terjesztésben mutatkozó hibák ma is akadályozzák a Századokat további fejlődésében. Végül rámutatott a beszámoló arra, hogy az új szerkesztőbizottságnak már most meg kell kezdenie ,,a folyóirat múltjának összefoglalására és értékelésére vonatkozó munkálatokat, amelyek nem oly távoli 100 éves évfordulójához nélkülözhetetlenek". A főtitkári beszámolóhoz elsőnek Pálffy Ilona szólt hozzá. A kutató intézeteken kívül dolgozó történészek, elsősorban a szerkesztők és lektorok problémáival foglalkozott. Véleménye szerint célszerű lenne, ha a Társulat tájékoztató összejöveteleket, klubnapokat szervezne számukra, hogy ezzel a helyes történeti műveltség kialakítására, a nacionalizmus és dogmatizmus elleni küzdelemre és az új tudományos eredmények megismerésére lehetőséget adjon. A következő felszólaló, Tolnai György szerint a Társulat a helytörténeti kutatás terén nagy mórtékben aktivizálhatja a vidéki történészeket pl. olyan pályázatok kiírásával, amelyek kidolgozására elsősorban vidéken van lehetőség. Pl. a parasztipar története. A pécsi csoport titkára, Kopasz Gábor a csoport működésót ós problémáit ismertette. Az 1954-ben megalakult csoport működése az ellenforradalom után sem szűnt meg, bár a csoporthoz tartozó megyékkel a kapcsolatok valamennyire meglazultak. A csoport 1959-i ülésszakának volt eredménye a „Magyar Tanácsköztársaság Pécs-Baranyai Emlékkönyve" címen megjelent kötet, a felszabadulás 15 éves évfordulóján tartott ülésszak előadásait a „Baranya és Pécs történetéhez 1944—1960" című munka foglalja magába. A csoport egyik problémája a TIT és a Társulat működésének elhatárolása. Véleménye szerint a két szervezet között a határvonal úgy vonható meg, hogy „a Társulat tagjai kutatómunkát is végeznek, és ha a társulati vonalon előadást tartanak, akkor ezek az előadások egyéni kutatáson alapulnak, nem pedig előre elkészített brosúrán, mint a TIT előadások legnagyobb része". A felszólalások után Székely György főtitkár válaszolt. Helyesnek tartotta Pálffy Ilonának a szerkesztő-, lektor-történészek bevonására vonatkozó javaslatát, a Tolnai György által felvetett témát pedig pályázat formájában való kiírásra találta alkalmasnak. Kopasz Gábor felszólalásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a cél a vidéki tudományos élet élénkebbé tétele, az együttműködés jó formáinak megkeresése. Molnár Erik elnök megköszönte Székely főtitkár válaszát. Felkérésére Kovács Endre, a jelölőbizottság elnöke ismertette a Társulat új igazgatóválasztmányi tagjelöltjeinek névsorát. Az elrendelt szavazás után a szavazatszedő bizottság elnöke, Hinora Sándor felolvasta a választás eredményét. A közgyűlés ezután — ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján — megválasztotta a Társulat új tisztikarát. A választás eredménye a következő volt: A Társulat igazgatóválasztmányának tagjaivá választották a következőket: Andics Erzsébet, Arató Endre, H. Balázs Éva, Balogh Sándor, Barta István, Benczédi László, Benda Kálmán, Berend T. Iván, Borsányi Károly, Borús József, Babies András, Csatáry Mária, Elekes Lajos, Ember Győző, Erényi Tibor, Filla István, Fitz Jenő, Fiigedi Erik, Gerelyes Ede, Györffy György, Hajdú Tibor, Hanák Péter, Hanzó Lajos, Honfi József, Horváth Miklós, Iványi Emma, Kislaki Károly, Komjáthy Miklós, Kónya Sándor, Korom Mihály, Kovács Endre, Köpeczi Béla, Kővágó László, Köves