Századok – 1962

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Fügedi Erik) 353

358 KRÓNIKA Az igazgatóválasztmány negyedévi ülését kellene felhasználni különféle ideológiai, tudományos valamint szervezési problémák megbeszélésére és tájékoztatás céljára. (Kiadói munka értékelése és kiadványprofil kialakítása, a Társulat historiográfiai munkájának eredményei ós feladatai, a helyi csoportok munkájának megbeszélése.) Áttérve a Társulat kiadványügyeire Székely főtitkár a legfontosabb problémaként a Társulatnak a könyvkiadás jelenlegi rendszerében való helyét, a népszerű tudományos műfaj kérdését és azt jelölte meg, hogy a kiadványok fokozott mértékben foglalkozzanak új- és legújabbkori témákkal. Nemes Dezsőnek a húszas évek belpolitikai fejlődéséről írt, nyomdában levő kötete és Dolmányos István lektorálás alatt álló monográfiája, továbbá az a döntés, hogy a forráskiadványok monografikus jellegű bevezetést tartalmazzanak, bizonyítja, hogy kiadványainkban a feldolgozások kerülnek túlsúlyba. Emellett a régebben megindított forráskiadványsorozatot a Társulat folytatni kívánja. A Társulat gondozásában a következő munkák jelentek meg az Akadémiai Kiadónál: Mályusz E. : A magyar rendi állam Hunyadi korában, Ráday Pál Iratai II. (Benda K. — Maksay F.), Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósítások IV. — V. (Barta I.J, A 400 éves debreceni nyomda (Benda K.—Irinyi K.), R. Várkonyi Á. : Thaly Kálmán és történetírása, Gunst P. : Acsády Ignác történetírása. A Gondolat Kiadónál jelent meg Kemény G. Gábor : Mocsáry Lajos válogatott írásai. A népszerű kiadványok — miután a Társulat a Gondolat Kiadóval nem tudott megállapodni — csak a Hazafias Népfront Országos Tanácsával törtónt megállapodás után indulhattak újra. Ebben a sorozatban eddig három munkát jelentettünk meg: az Országos Levéltárban készült Parasztsors — parasztgond 1919 — 1944 (Erdei Ferenc előszavával), Paál Ferenc : Egy nemzet születése és M. Somlyai Magda: Szabadulás és magvetés. A további tervekben egy a Párttörténeti Intézet közreműködésével készülő „Munkássors — munkásgond" c. kötet, egy magyar történeti olvasókönyv és egy Balogh Sándor és Szabolcs Ottó vezetése alatt álló munkaközösség által az ellenforradalmi korszak pedagógusainak sorsát bemutató forráskiadvány szerepel. „A Népfront központi sorozata a szükségleteket a korlátozott terjedelem és példányszám miatt nem elégítheti ki. Arra törekszünk tehát, hogy a megyei tanácsok művelődési osztályaival megtaláljuk az együttműködést ós a helytörténeti kiadványok gondozását országos móretekben lássuk el. A vidéki csoportélet megújulásának ez az egyik feltétele. Ebben számítunk a vidéki történészek támogatására, akik sok esetben mint a Népfront helyi munkatársai tudnának hathatósan segíteni. A kezdeményezést a Társulat központja vállalja, de eredményt csak a helyi csoportok segítségére támaszkodva érhetünk el. A kiadványügyhöz tartozik, hogy dél-dunántúli csoportunk gondozásában megjelent a város kiadásában a »Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944—1960« c. több mint 500 oldal terjedelmű kötet. A Somogy megyei tanáccsal Társulatunk a közelmúltban már felvette a kapcsolatot, s a benyújtott vagy jelzett munkák szerint ezt más megyékben is megtesszük. Ugyancsak a helytörténeti munkák, ill. a tanárok kiadványai teszik szükségessé, hogy mielőbb szervezett kapcsolatra lépjünk a Tankönyvkiadó Vállalattal. Meggyőződésünk, hogy ott megértésre találunk." Ismét felvetette a főtitkári beszámoló a forráskiadási terv ós szabályzat kérdését, s javasolta, hogy ezt a kérdést egy Ember Győző elnöklete alatt álló külön bizottság oldja meg. Figyelmöztetett azokra a szempontokra, melyekre Komjáthy Miklós igazgatóválasztmányi tag irányította rá afigyelmet, ti. „hogy gyorsan átalakuló társadalmunknak gondoskodás híján nyomtalanul eltűnő történeti forrásait a modern technika eszközeivel konzerváljuk a jövő történetkutatás számára." Foglalkoznia kell a Társulatnak az oktatási reform előrehaladása következtében időszerűvé vált történetoktatási feladatokkal is. A beszámoló utolsó része a Társulat folyóiratával, a Századokkal foglalkozott. Kiemelte, hogy a „szerkesztőbizottság rendszeres ülésein általában kielégítő elvi színvonalú, aktív munkát végzett". A továbbiakban részletesen ismertette a folyóirat utolsó 3 évének anyagát. Hangsúlyozta, hogy a Századok „helyesen szölgálta célkitűzését, ti., hogy a magyar marxista történettudomány egészének, valamennyi ágának legfontosabb eredményeit publikálja, a marxista történetfelfogást fejlessze és történetkutatóinkat, az oktatókat és más érdeklődőket rendszeresen tájékoztassa a Szovjetunió ós a népi demokráciák, valamint a nyugati történettudomány eredményeiről", s hogy ennek a célkitűzésnek a keretén belül a folyóirat igyekezett elősegíteni a történettudomány előtt álló központi feladatok megoldását, „így a marxista — leninista történetírás elméleti megszilárdítását, további fejlesztését ós a burzsoá nacionalizmus történettudományunkban is megmutatkozó maradványainak minél hatékonyabb felszámolását". E cél szolgálatában elsősorban Nemes Dezsőnek a Tanácsköztársaság történetéről és népi demokráciánk fejlődéséről