Századok – 1962

Történeti irodalom - Földes Péter: A túlsó partról (Ism. Fogarassy László) 347

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 347 Az „északfok, titok idegenség" élményével már Komjáthy is találkozott, Komjáthy is robogott Illés szekerén. Reviczkynél is sok Ady felé mutató kifejezést találunk: „hamuból az árnyak intenek", „özvegyei régi hitnek" stb. (241. 1.). Szimbólumokhoz közelednek a századvégi költők képei. „A vers belső terének . . . kitágítása, hangulatának és légkörének ... megjelenítő sűrítése, az elmondás külső logikájának ez a kép autonóm, belső mozgásával és kapcsolataival való helyettesítése már Ady felé mutat" (243. 1.). Ady hangját ötven év lassú fejlődése készítette elő — írja Rónay. * Vonzó, olvasmányos stílusban megírt „életrajzát" kaptuk a múlt század második fele költészetének. Ihlet, élmény, tartalom vonatkozásában és formai elemekben Ady költészetének előzményeit. Végigkísérte a szerző a klasszicista iránnyal szembeforduló új költői hang kibontakozását, mely Adyban teljesedett a társadalmi haladást és a nemzeti kérdést újra egységbe foglaló nagy költészetté. Az ihlet, az élmény, mely sokszor elszakadt a hazai konkrét problémáktól — hogy az általános emberit ragadja meg —, Ady szimbolizmusában a hazai történelmi-politikai viszonyok bonyolult ellentéteinek legélesebb kifejezőjévé vált. De miért kellett Ady elődeinek a „szellemharc, szellemhaza" síkjára emelkedniök, vagy süllyedniök? Kevés az a magyarázat, mellyel Rónay szolgál. Milyen osztályokból, milyen rétegekből jöttek ezek a költők, hogy haladó ós maradi tendenciák keverednek műveikben? Mert ezek valóban keverednek. Ám úgy érezzük, mégsemannyira, mint ahogy Rónay könyve sejteti. Talán a közös élmény és ihlet forrásainak keresése ellenére is élesebben el lehetett volna határolni a költőket egymástól nagyságuk, jelentőségük szerint. Komlós Aladár ugyanezen időszak irodalmi ellenzéki mozgalmaival1 foglalkozva, határozottan elhatárolja egymástól a jobboldali ós a baloldali ellenzéket. Az ehhez hasonló és még finomabb —- társadalmi-politikai magatartásra utaló —• különbségek megmutatásának talán helye lett volna Rónay műveiben is. Figyelemreméltó, hogy egyrészt Komlós az ellenzéki írók programjának, esztétikai nézeteinek vizsgálatából, másrészt Rónay a költői műv-ek elemzése alapján ugyanazokra a következtetésekre jut. Szilaj szenvedély, féktelen bátorság, merész fantázia, az egyéni-költői szabadság végletes igénye, a modern ember érzés-kedélyvilágának sokoldalú kifejezése, s a valamennyiüknél fellelhető pesszimizmus —- ezek a legfőbb azonos vonások közöttük. Ezen az azonosságon belül azonban sok-sok árnyalata van hangnak, képnek, színnek, érzésnek, élménynek, mondanivalónak. Mindez Rónay költői elemzéseiben színpompásan tárul elénk, sajnos azonban anélkül, hogy a sokrétűség mögött az egyes költők közötti döntő értékrendi különbségeket látnánk. Ez utóbbira Komlós idézett műve és azóta megjelent újabb műve hívja fel a figyelmet. Ebből látjuk, hogy az „általános emberi" igénye úgyszólván egyedül csak Vajdánál jelenti a társadalmi haladás követelését, Reviczkynél inkább a mindenkiben meglevő érzelmeket, Asbóthnál, Palágyinál az európai civilizáció átvételét, a filozófiai problémák megéneklését, Bodnár, Komjáthy, Rudnyánszky felfogásában az egész világ bajának átérzését, Zempléni és Ignotus értelmezésében pedig a modern intellektus, a városi ember világának megszólaltatását . Komlós és Rónay is — mindegyik a maga módján — adós marad e költészet átmeneti jellegének, mólyen gyökerező társadalmi, politikai okainak alapos felderítésével, ha sok találó megfigyeléssel segíti is e probléma megoldását. M. KONDOR VIKTÓRIA FÖLDES PÉTER: A TŰLSŐ PARTRÓL (STROMFELD AURÉL ÉLETREGÉNYE) (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1959. 484 1.) Földes Péter könyve átmenet a történelmi életrajz és az életrajzregóny között. Mivel művét szépirodalmi formában írta, nemcsak dokumentumokra támaszkodott, hanem lélektani elemzéssel, gyakran megérzéssel jutott el egy-egy érdekes megállapí táshoz. 1 Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. sz. második felében. Bpest, Akadémiai Kiadó. 1056. 115. 1.