Századok – 1962

Történeti irodalom - Opuscula ethnologica memoriae Ludovici Biró sacra (Ism. Hoffmann Tamás) 335

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 336 magvas tanulmányában (Zum Л'Лшгум-Problem). Az ábrázoló művészet ós az életformák konkrét összefüggéseinek bonyolult — racionális és irracionális — oldalait kívánja előtérbe állítani lényegretörő kérdésfeltevésű összefoglalásában S. V. Ivanov (Leningrád), elsősorban az észak-ázsiai természeti népek forradalomelőtti életéből vett példái segítségével (Religiöse Vorwürfe in der Kunst der Völker Nordasiens vor der Revolution). Prekolumbián eredetű amerikai lakosság köréből vett példák segítségével enged A. Lip* schütz (Santiago de Chile) bepillantást a vallás társadalmi talajára és szerepére (Socio-Economic Aspects of Religion with Special Reference to America). S. Hummel (Leipzig, z. Zt. Plohn) régebbi munkáiban kifinomított gondolatait fűzte tovább akkor, amikor a tibeti bon vallás bizonyos vonásait megvizsgálva jelentős eurázsiai demográfiai eltolódások nyomaira hívta fel figyelmünket (Eurasiatische Traditionen in der tibetischen Bon-Religion). Szumatra nyugati partvidéke egyik szigetének, Nias-nak, esztétikailag magas értékű voltuk miatt méltán híres szobrairól ír M. Stuchlik (Prága) a prágai gyűjteményekben levő példányok alapján, s ezekről katalógust is tesz közzé (Schutz- und Hausgötzen Sihara von Nias in den Sammlungen des Náprstek-Museums für Völkerkunde in Prag). Egyes melanéziai és nyugat-afrikai maszkok szakrális szerepéről arányos szerkezetű és finom megfigyelésekben gazdag tanulmányt tett közzé E. Lips asszony (Leipzig) (Zum geistigen Inhalt einiger Masken aus Melanesien und Westafrika). H. Helbaek (Kopenhága) összefoglalása elüt témaválasztásával az előbb felsoroltaktól, mivel a mezőgazdaság kialakulásával kapcsolatban bizonyos, a Közel-Keleten őshonos gabonafajták elterjedési kérdéseiben foglal állást a paleobotanika eredményeivel szemmelláthatóan korreláló dolgozatában (Die Paläoethnobotanik des Nahen Ostens und Europas). A mezőgazdaság eredetéről vallott — ós az eddigi felfogásokhoz képest némi módosításokat is eredményező — nézeteinek ad e helyütt ismételten hangot H. Kothe (Berlin) (Das Hirsemesser im Furchenstockbau). Ismét vallástörténeti tanulságokat rejt magában a következő tanulmány, V. Bardavelidze (Tbiliszi) írása, amelyben az archeológiai emlékanyag és az etnológiai eredmények kölcsönös relációit találjuk egybekapcsolva (Die thematischen Darstellungen des Silberpokals aus dem Gräberhügelfeld von Trialet im Lichte der grusinischen Ethnographie). A cseh főváros gyűjteményeiben található bizonyos afrikai — a Tanganyika-tó vidékéről származó — kovácsszerszámok kapcsán összefoglaló áttekintést nyújt L. Holl) (Préga) a szóban forgó vasművesség fejlettségének színvonaláról s művelőinek társadalmi viszonylatairól (Die Eisenindustrie der Pare-Gweno [ßritisch-Ostafrika, Tanganjikal). A nyelvtudomány tárgyköréből választja témáját G. Vasziljevics (Leningrad), aki Kelet-Szibéria néhány toponimikai problémáját dolgozza fel, különös tekintettel az ott számbavehető etnogenetikus folyamai okra (Die Topoi imie Ostsibiriens). A fenti tanulmányokhoz csatlakoznak, a kötet szerkesztéséből következően: azok közt foglalnak helyet a magyar szerzők művei, így mindenek előtt a kötet két szerkesztőjének, Bodrogi Tibornak, és Boglár Lajosnak írásai. Az előbbi — nagyrészben Bíró Lajos gyűjteményének anyagára támaszkodva és így a kötetben egyedül kapcsolódva közvetlenül a jeles magyar kutató munkásságához — az új-guineai „Asztrolabe öböl" természeti népeitől származó figurális művészeti alkotások stílusproblémáinak elemzését tartalmazza, míg az utóbbi a brazíliai indiánok temetkezési módjainak jelentőségéről közöl szellemes fejtegetést (New Guineán Style Provinces. The Style Province „Astrolabe Bay" — Some Notes to Burial Forms of the Brazilian Indians). Tökei Ferenc markáns fogalmazásban együtt tartott dolgozata az egyetlen, amely nem kifejezetten a tágabb értelemben vett kultúrtörténet tárgyköréből veszi témáját, mivel a szerző a tulajdonviszonyok fejlődésével foglalkozik a chou-kori Kínában (Die Formen der chinesischen patrialchalischen Sklaverei in der Chou-Zeit). A magyar szerzők munkáinak sorát Róna Tas András gondolatébresztő, rövidségénél fogva elsősorban figyelemfelkeltő közlése zárja le a mongol földművelés rendszeréről (Some Notes to the Agriculture of the Mongols). * Ezek a tanulmányok igényes témaválasztásukkal, arányos és az esetek túlnyomó többségében alapos kidolgozottságukkal méltó módon foglalnak helyet ebben az emlékkönyvben. E színvonalas műnek egyetlen, sajnálatosan szembeötlő hiányosságát éppen ezért kell megemlítenünk. Ugyanis hiányzik Biró Lajos tevékenységének tudománytörténeti méltatása, amit — egy nemzetközi érdeklődésre joggal számottartó műben ! — nem pótol maradéktalanul a kötet végén található — német és angol nyelvű —, összesen mintegy két oldalnyi életrajzi összefoglalás. A könyv terjedelmét — úgy gondoljuk — nem növelte volna aránytalanul egy, a közöltnél mégis részletesebb és a tudománytörténet profiljában megtartott írás. HOFFMANN TAMÁS