Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
A STABILIZÁCIÓ MEGVÉDÉSE ÉS A TÖKEKISAJÁTÍTÁS „SZÁKAZ" ÍJTJA 119 Nagykereskedelmi árindex 1939. VIII. 26. = 100 6 7 1947 vili. 31. XII. 31. III. 31. V. 31. Mezőgazdaság és álltattenyésztés mezőgazdasági ipar egyéb ipar •összes áruk átlaga 330 384 457 399 323 370 456 394 403 370 469 432 489 370 497 479 Nagykereskedelmi árindex. 1946. VIII. 31. = 100 1946 1947 vm. 3i. XII. 31. Ш. 31. V. 31. Mezőgazdaság és állattenyésztés 100 97,9 122,1 148,2 mezőgazdasági ipar 100 96,4 96,4 96,4 egyéb ipar 100 99,8 102,6 108,7 összes áruk átlaga 100 98,7 108,3 120,1 Mint a táblázatok adatai mutatják, a stabilizációs év folyamán jelentős árarány eltolódások következtek be, s az árszint egészében is számottevően emelkedett. Ennek ellenére a kialakított árfront tőkés érdekeknek megfelelő áttörését sikerült megakadályozni. A legszigorúbb árcsökkentő törekvések, az árszínvonal emelkedésének erőteljes fékezése, a különféle áremelő tényezők érvényesülése ellenére, a tőke korlátozásának fontos tényezőjévé váltak. A szigorú árcsökkentő illetve árrögzítő politika ugyanis egyidejűleg a tőkés vállalatok nagyarányú megterhelésével járt együtt. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében az állami bevételek, s ezen belül elsősorban az adó-bevételek jelentős növelésére volt szükség. Az adók gyors megszervezése és szigorú behajtása a stabilizációs politika fontos mozzanatát alkotta. Az állami bevételek legfőbb csoportját — az 1946—47-es költségvetési évben 55,6 %-át — közszolgáltatások képezték, így ezek növelése az államháztartás egyensúlya szempontjából elengedhetetlen volt. S valóban, míg 1946 augusztusában az adóbevételek alig haladták meg a 20 millió forintot, s a következő hónapban is csak 80 mülió fölé emelkedtek, az őszi hónapokban s az év végére már a 150, 1947 tavaszára a 170—190 millió forintot is elérték. Az emelkedés ezen mértéke a várakozást messze túlszárnyalta. 1946 augusztusa és 1947 májusa között az egyenes- és forgalmi-adóbevételek az egész költségvetési évre előirányzott 943,7 millió forinttal szemben 1371,5 millió forintot eredményeztek, tehát már 10 hónap alatt több mint 45%-kal nagyobb összeget 67 GsT. 1947. VII. sz. 326. 1. Ezzel kapcsolatosan jegyezhetjük meg, hogy a budapesti és vidéki árszint közötti, az infláció idején fellépő egészen szélsőséges különbségek a stabilizációt követően megszűntek, s kiegyenlítődési tendenciák érvényesültek. A Szakszervezeti Tanács Statisztikai osztálya által 1946 augusztusában készített kimutatás szerint a budapesti árakat 100-nak tekintve Sopronban 107,3, Pécsett 100,3, Szombathelyen 104,5, Kecskeméten 96,7, Miskolcon 85,1 volt az árszint indexe. (SZOT Levéltár. 1946. Piros L. főtitkár h. levelezési d. 1946. szept.-i feljegyzés.)
