Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
A STABILIZÁCIÓ MEGVÉDÉSE ÉS A TÖKEKISAJÁTÍTÁS „SZÁKAZ" ÍJTJA 117 továbbá, hogy ne csak beszédeket halljunk az árak leszállításáról, hanem. . . előre megszabott idő alatt, lehetőleg november 15-ig megtörténjék a legfontosabb iparcikkek árának leszállítása. Az Anyag- és Arhivatalnak három hónap állott rendelkezésére, hogy felülvizsgálja az árkalkulációt, ideje már cselekedni... Az ipari árak leszállításával kapcsolatban revízió alá kell venni az árrést, a haszonkulcsot is."6 0 A stabilizációt féltő, ún. forintvédőbizottságok valóságos népi árellenőrzést gyakoroltak, s a munkástömegek gazdaságpolitikát irányító fellépésére támaszkodva az év utolsó hónapjaiban a stabilizáció során megállapított árakat végül is a kormány intenciói alapján fokozatosan felülvizsgálták, s számos ipari árat 10—30%-kal leszállítottak.61 A villanyáram árát pl. 20, a bőrét 10, a benzinét 50%-kal csökkentették,62 végül is a stabilizációs árszínvonal 1946 végére valamelyest átlagosan is csökkent. 1946. december 31-én — az augusztus 31-i árszintet 100-nak tekintve — a mezőgazdaság és állattenyésztés árindexe 97,9, a mezőgazdasági iparé 96,4, az egyéb iparcikkeké 99,8, az összes áruk átlagában 98,7 volt.6 3 Ezeket a korrekciókat tehát az időközijén is ható áremelő tényezők ellenére az augusztus eleji árakhoz képest hajtották végre. Nem egy esetben sikerült tehát keresztülhúzni azokat a törekvéseket, hogy a tőkés rentabilitás érdekeit figyelembe véve, az Anyag- és Árhivatal jóváhagyásával magasabb árak maradjanak fenn. Az áremelő tényezők, nevezetesen a világpiaci nyersanyagárak, valamint a bérek erőteljes emelkedése azonban 1947 első felében már oly erőteljesen jelentkeztek, hogy árcsökkentésekről nem lehetett szó, sőt az árak emelkedése is elkerülhetetlenné vált. A tömegtámogatással keresztülvitt árcsökkentő politika érvényesítése az árak emelkedését fékezte. Az összes áruk ára 1947 májusának végére átlagosan ugyan több mint 20%-kal emelkedett, ez azonban nem elsősorban az ipari árak növekedésének következménye volt. í A leggyorsabb emelkedést a mezőgazdasági cikkek árai mutatták. A stabili-I záció időpontjában a termelés színvonalának megfelelően s a parasztság reál-I jövedelmének szabályozása érdekében a mezőgazdasági árakat az ipari árakhoz képest alacsonyaliban állapították meg, vagyis agrárollót alakítottak ki. A mezőgazdasági és ipari árak közötti rés — mely augusztusban 27,8% volt — az agrár cikkek rovására 1946 decemberéig még növekedett (29,3%). Ez a helyzet azonban nem volt fenntartható. E kérdés megítéléséhez az agráráralakulás két döntő mozzanatára kell utalnunk. Az agrárárak alakulásában alapvető szerepet játszott a mezőgazdasági termelés helyzete. Márpedig a stabilizáció utáni időszak ebből a szempontból nagyon kedvezőtlen volt. Az 1946., majd 1947. évi súlyos aszályok katasztrofálisan rossz gabona- és takarmánytermést eredményeztek. A rendelkezésre álló termékmennyiségek igen kicsinyek voltak, s ez önmagában is aláásta a mezőgazdasági árak alacsonyan tartásának törekvését. Az alacsony árakat két okból sem lehetett fenntartani. Ez részben a készletek elrejtésére, a feketepiac fellendítésére vezethetett, 60 Gerő Ernő 1946. okt. 30-i rádióbeszéde. Gerő Ernő : Harcban a szocialista népgazdaságért. 195. 1. — Rákosi Mátyás már 1946. aug. 31-i rádióbeszédében is támadta az Anyag- és Árhivatalt, melynek hibájából az iparcikkek ára túl magasan nyert megállapítást. (JRákosi : i. m. 320. 1.) 61 Az Anyag- és Árhivatal 150 345/1947. sz. feljegyzése. 1947. V. 5. P. I. Archívuma. 2/9-18. 00189. 62 P. 1. Archívuma. 2/9—10. 00113. 63 GsT. 1947. VII. sz. 326. 1.
