Századok – 1962
Tanulmányok - Révész Imre: Comenius unokája 1
6 RÉVÉSZ IMIÎE öntudatosan, érett ésszel vállalható az egyháztagság!), de később ezzel is felhagytak, főként azért, mert a folyvást forradalmi gyanúval terhelt anabaptistákkal való összetévesztés kényelmetlen volt számukra, és különben sem volt náluk a felnőtt keresztség, illetőleg az újrakeresztelés kezdettől fogva általános gyakorlat. Jablonskinak, mint porosz királyi udvari papnak természetesen bele kellett illeszkednie az ott uralkodó államegyházi rendszerbe, és félre kellett tennie az Unitas legszebb és leggyümölcsözőbb hagyományát, a szabadegyházi gondolatot. És Jablonski, mint a lengyel exulans Unitas püspöke sem tehetett másként, az egyházhatalmat ott mohó kíméletlenséggel magukhoz ragadó" világi nagyfeudálisok miatt. De egyházpolitikájának vezérgondolatává mégis a püspöki koncepciót tette, nemcsak azért, mert annak előnyeit az egész testvérközösség addigi történetében látta, hanem méginkább azért, mert a püspöki successio elképzelése már angliai évei óta hatalmába ejtette. Maga mondja el nagyon érdekesen, hogy bár püspökfi, püspökunoka és püspökdédunoka2 volt, kora ifjúságában a kelet-porosz és lengyel területekre áttelepült (az utolsó két Stuart-király által elüldözött) angol puritánokkal állott sűrű érintkezésben (később feleséget is ezek közül választott, Fergushill Barbara személyében) — és ezek ellenszenvvel töltötték el az angol államegyházzal szemben, főként ennek pápistás ritualizmusa és püspökeik hatalmaskodása miatt. De azután, ahogy a helyszínen megismerte az anglikanizmust, egészen más lett a véleménye róla. Akkor már — jókora elrajzolással — úgy látta, hogy nincs egyház, amely akár a tanaiban, akár a szertartásaiban, akár az alkotmányában hívebben és megszakítatlanabbul őrizné az őskeresztény hagyományt, mint ez. És attól fogva a leglelkesebb propagálója lett annak a gondolatnak, hogy a protestáns egységet legcélszerűbben az angol püspöki egyházzal való összekapcsolódás által lehet megvalósítani. Ennek tanalapjában — a nem túlságos dogmatikus élességgel fogalmazott 39 artikulusban — lutheránusok, reformátusok, cseh-morva atyafiak egyformán megtalálhatják a maguk igazát, ha nem ragaszkodnak csökönyösen az eltérő és megmerevült formulázásokhoz, hanem a közös lényeget nézik. Szertartásait is magáévá teheti — tetszés szerinti módosításokkal — minden egyéb protestáns egyház, annyira szépek és őskeresztény stílusúak azok. Végül pedig: az anglikán egyhᣠtartja — az Unitas-szal együtt ! — az apostoli successiónak az ősegyházba visszanyúló megszakítatlan láncolatát. Ezt egyszerűen ki kell terjeszteni a püspöki rendszert addig még nem tartó protestáns egyházakra is, az anglikanizmusból nyerendő püspöki és papi felszentelések útján. így lehet legjobban biztosítani az egységes protestáns front kialakulását Rómával szemben — de egyúttal nyitvatartani a kaput arra az eshetőségre, hogyha Róma részéről az eddigi engesztelhetetlen magatartást egyszer mégis csak felváltaná a békülékenység szelleme. Mert akkor még az egyetemes keresztény egység hiánytalan létrehozása is álomból valósággá változhatnék, éppen a püspöki apostoli successiónak, mint az egység gerincének elfogadásával, amire Róma és a pravoszlávia a maga módján éppoly nagy súlyt helyez, mint az anglikán és a cseh-morva egyház (és mellettük a skandináv lutheránusok is). .Jablonski ezekkel a gondolatokkal egy olyan fonalat akart megerősíteni és tovább szőni-fonni, amellyel akkor már körülbelül egy század óta folytak 2 Dédapja — Comenius második feleségének az apja — Cyrillus püspök koronázta cseh királlyá 1619-ben Pfalzi Frigyest.
