Századok – 1961

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83

ADATOK HORTHY-MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEIREN A Horthy-fasizmus egész időszakában világosan kifejezésre jutó szovjet­ellenes irány és leplezetlen agresszív törekvések jellemezték Magyarország külpolitikáját. Az uralkodó osztályok képviselői külpolitikai koncepciójának középpontjában ,,Nagy-Magyarország" visszaállítása állott; e koncepció lénye­gét a szomszéd államok rovására irányuló területi aspirációk képezték. A magyar fasizmusnak azonban e tervek végrehajtásához nem volt meg a saját ereje; ezért olyan partnereket keresett, akiknek szövetsége lehetőséget teremt más népek leigázására. Jellemző erre a koncepcióra Magyarország külügyminiszterének az az instrukciója, amelyet az 1920. április 23-án (azaz még a trianoni szer­ződés aláírása előtt) Franciaország képviselőjével, M. Paleologuc-gal tár­gyaló magyar delegációnak adott. Már ekkor azt hangsúlyozta: hogy „Magyar­ország egységének megteremtéséhez" az szükséges, hogy Németországra támasz­kodjék Csehszlovákia, Olaszországra pedig Jugoszlávia ellen.1 A 30-as évek végén a magyar kormány területszerzésre irányuló tervei­ben Németország és Olaszország felé orientálódott, de ugyanekkor arra is törekedett, hogy szándékai megvalósításakor Anglia és az Egyesült Államok kormányainak támogatását is megnyerje. Az Anschluss után Horthy — az Ausztriával való jószomszédi viszony ellenére — rádióbeszédében a következő formában reflektált a hitlerista akció­ra: „A mi nézetünk szerint Ausztria és Németország egyesülése csak azt jelenti, hogy egy régi és jó barátunk . . . egyesült egy másik régi barátunk­kal és igaz fegyvertársunkkal."2 A magyar diplomácia fő törekvése 1938-ban Csehszlovákia feldarabolá­sára és ennek eredményeként Szlovákia és Kárpát-Ukrajna meghódítására irányult. 1938 szeptemberében tisztázódott Mussolini és Ciano álláspontja a Csehszlovákiával szemben támasztott magyar igényeket illetőleg3 és ezt követően 1938. szeptember 16-án az a közlés érkezett, hogy Belgrád Olasz­ország politikájához igazodik és ha Magyarország Csehszlovákiát csak Német­ország után támadja meg, abban az esetben Jugoszlávia semleges marad, Románia viszont Angliát követi majd. Ami Japánt és az Egyesült Államokat illeti, az ő állásfoglalásuk megegyezett Chamberlain angol miniszterelnök véleményével.4 Mi volt Chamberlain álláspontja? Testvére, Austin 1936-ban Horthy vendége volt, s ekkor ígéretet tett, hogy mihelyt kedvező lesz a hely-1 Külügyi-történelmilevéltár,Moszkva (a továbbiakban: IDA), P. 323, op.I, d. 3.1.6-2 IDA, f. 323. op. I. d. 36. 11. 1.-2. 3 OL., KÜM. Res. Pol. 819. 7a, 1938. 1. 1. 4 Uo. 820, 7a, 1938. 3. 1. 6*

Next

/
Thumbnails
Contents